Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

Ilink is az említett eberfeldi rendszert alkalmazták. A szentpétervári viszonyokkal volt rokonítható viszont az alulszervezettséggel vegyes kaotikus igazgatási pragmatika, a társadalmi szervezetekkel való elégtelen koordináció, s főként a kérdéskör erőteljesen rendészeti ügyként való kezelése: a mereven költségvetési szempontú bürokratikus-antiszociális jellegű illetékességi-alapú ügyintézési gyakorlat érvényesítése.960

Apest-budai városi hatóságok, amennyire csak lehetett igyekeztek szűk keretek között tartani a hatósági szegénypolitikát, s főként rendészeti, illetve magán- vagy társadalmi ügyként kezelték azt.961 Beszédesek a számok e tekintetben, hiszen 1869-ben Pesten a kiadások 3,3, Budán pedig 1,9%-át fordították a városok szegényügyi kiadásokra.962 Az előbbi adat mind a zárt, mind anyílt szegényügyi ráfordításokat felöleli, míg az utóbbi csak a nyílt segélyezést. A jobbparti városban a csekély összegeket csaknem teljes egészében az eseti segélyezés keretei között adták ki. E tény az itt talán valamivel archaikusabb, patemalisztikusabb társadalmi viszonyokkal, a szorosabb családi-rokonsági kötelékekkel, s azok megtartó erejével magyarázható.

A legtöbb ügyágazattal szemben a szegényügyi igazgatás az egyesített fővárosban főként szervezeti tekintetben bizonyos cezúrát jelentett. Hiszen a nyílt szegénygondozás területén egyrészt az addigi központosított ellátási rendszert az elöljáróságok által végzendő decentralizált szisztéma váltotta fel; másrészt-illeszkedve a többi község gyakorlatához - a törvény a helyhatóság ellátási kötelezettségét Budapest tekintetében is csupán a magánjótékonykodást kiegészítő kötelezettségként határozta meg.963

960 Melinz-Zimmermann, 1996. 163-165. p.; Zimmermann, 1997. 104. skk.

961 Vö.: Barth, 1877.

962 Vö. Buda, 1871.

963 1871:XVHI. te. 131. §: „Amennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradomá- nya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek. " A többi helyhatóságnál fokozottabb mértékű ellátási kötelezettség halvány törvényhozói szándékára mindössze az a körülmény utal, hogy az 1872:XXXVI. te. 105. §-ának szövegéből „a helyi viszonyokhoz képest" bővítmény kimaradt.

378