Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai
29. sz. táblázat. Az elemi iskolai tanerő nemek szerinti megoszlása 1873—1890S36 Tanév Férfi Nő Összes Tanév Férfi Nő Összes 1873/74 134 80 214 1882/83 226 185 411 1874/75 157 111 268 1883/84 236 203 439 1875/76 169 122 291 1884/85 247 228 475 1876/77 173 141 314 1885/86 254 229 483 1877/78 177 152 329 1886/87 265 237 502 1878/79 182 156 338 1887/88 268 241 509 1879/80 197 162 359 1888/89 276 244 520 1880/81 205 173 378 1889/90 294 263 557 1881/82 211 180 391 Az elemi képzés hatékonysága A legfontosabb feladat természetesen az elemi népiskolák fejlesztése és az állami tantervi célok elérése vagy legalábbis azok megközelítése volt. Az Eötvös által 1869-ben kiadott első elemi iskolai tanterv fő célkitűzésein 1877-ben Trefort Ágoston sem sokat módosított.836 837 Inkább csak jelzésszerű, mintsem érdemi változásra utal a szűkös személyi kapacitással - egy-két fos tanítói létszámmal—rendelkező elemik kötelező heti óraszámának csekélyebb mértékű csökkentése, s a 3-6 tanítóval rendelkező nagyobb iskolák óraszámának növelése.838 Az oktatás hatékonyságának növelését jelszóként hangoztató tananyag-csökkentési kezdeményezések hátterében - már abban az időben is — bizonyos esetekben nyilvánvaló társadalmi érdekellentétek állottak. A tanügyi hatóság ezekre vonatkozó állásfoglalásai során igyekezett nem eltekintem az elsődleges igények836 KALMÁR, 2003. 837 Tanterv, 1869.; Tanterv, 1877; Regös, 1970. 151-194. p. 838 A főváros részéről a nyolcvanas években kezdeményezett sikertelen tananyag-csökkentési előterjesztésekre vonatkozólag lásd MANN, 2002. 34-35. p. 344
