Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai

tői; erre utal például az I. és II. kerületi iskolaszéknek a kézimunkaórák számának csökkentésére irányuló előterjesztésével kapcsolatos, a községi iskola társadalmi missziójára rávilágító, igen tanulságos albizottsági állásfoglalás is. A javaslatot elutasító megfogalmazás szerint ugyanis „ a szegényebb sorsú gyermekeknek összes tudománya abból fog állni, mit az elemi népiskolából az életbe viszen. Minthogy pedig a szegényebb néposztály, mely az iskolán kívül gyermekei képeztetésére költséget nem fordíthat, többszörösen felülmúlja a módosabb osztályhoz tartozók számát és minthogy a szegényebb sorsú lakosság úgyszólván a községi iskolákra van szorulva, míg a módosabbak nincsenek, ...annak szervezetével a legnagyobb igények a szegényebb néposztály igényeinek [így!] kielégítésére kell szolgálnia".839 840

Jóllehet a törvény elvileg összesen kilencévi alsó fokú képzést írt elő, ennek azonban a fővárosban sem tudtak eleget tenni, hanem - ahogy a tantervi „ tudnivaló ” fogalmazott: „ az elemi népiskola hat osztálya számára kiszabott tudnivalókat, sajnosán tapasztalt módon, négyévi tanfolyamra összeszorítani merészelik". Budapesten a tanács 1882-ben vonta le a végső tanulságokat, és a IV. osztályt be- végzők számára végbizonyítvány kiadásáról határozott.841 A lassú fejlődést érzékelteti, hogy míg a városegyesítés évében nem létezett V. és VI. osztály, a nyolcvanas évek elejére ezek száma már 36, ami 1890-re 63-ra nőtt, azaz csaknem megduplázódik.842

A szűkös kapacitásból fakadó hiányosságok bizonyos mértékig az „összenyomott felső évfolyamok” képzésének színvonalában is tükröződtek. Jóllehet mind az osztályok, mind a tanítók létszáma több mint kétszeresére növekedett az 1873-1890 közötti időszakban, a népességgyarapodásból fakadó zsúfoltság nemigen csökkent. Sőt, a főként a III-VI. osztályokat érintő összevont osztályok aránya az 1873-as 4,5%-ról a tárgyidőszak végére 5,8%-ra nőtt - amely jobbára a kerületek külső részeiben elhelyezkedő iskolák esetében volt gyakori.843 Mindezek nyomán nem lehet túl meglepő, hogy a tanítás hatékonysága a felsőbb osztályokban - legalábbis az előmenetel alapján, ha nem is drasztikus mértékben, de

839 BFL IV.1407.b. 956/VIII/1878. lvt. sz.: 43.704/1878. tan. ikt. sz.

840 Tanterv, 1877. 2. p.

841 Erdei, 1996. 166. p.

842 Mann, 2002. 23-24. p.; Stk IX. 1875. 1. sz. táblázat; XXX. 2. sz. táblázat.

843 KALMÁR, 2003.; STK IX. 1875. 1. sz. táblázat; XXX. 2. sz. táblázat.

345