Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai

elégségesnek jelentkezik” ; aminek folytán persze a közgyűlés sem tárgyalta érdemben az ügyet.832

A helyiséggondokkal való küzdelem jellegét, a fölvetett megoldási módozatok kisszerűségét szemlélteti, hogy 1874-ben például a megszorult Táncsics Mihály is felajánlja a tanácsnak megvételre a Tömő utcai házacskáját; 1875-ben a Vigadó néhány helyiségét használják fel iskolai célokra; a népes Óbudán 1878-ban pedig a Korona vendéglő iskolává alakításának javaslata merül fel.833

A tanerők létszáma a tárgyidőszak végére 2,6-szorosára növekedett, amellyel a javadalmazás azonban csak módjával tartott lépést, mivel az csupán 2,37-szoros mértékben emelkedett.834 Ám ez is óriási terhet jelentett a főváros költségvetése számára, hiszen míg 1874-ben a tanítói fizetések az összes kiadásoknak csupán 4,97%-át alkották, 1890-ben már 9,26%-át.

28. sz. táblázat. Javadalmazási kiadások 1875-1889

1875

%

1889

%

Tanügyi személyzet

425 637

17,7

1 008 965

25,9

Igazgatási személyzet

1 981 289

82,3

2 886 634

74,1

Összesen

2 406 926

100,0

3 895 599

100,0

A fővárosi tanerők alkalmazása nyílt pályázati rendszerben, bizottmányi hármas kijelölés és tanácsi titkos választás révén, végleges kinevezés útján történt. A tanerők férfitöbblete — ha fokozatosan csökkenő arányban is, de — az egész időszak során fennmaradt.835

832 BFLIV.1403.3. 123/1881. kgy. sz.; BFL IV.1403.e. 13/1882. jkv. sz.; BFLIV. 1409.b. 48/1882. ein. ikt. sz. 1881. II. félévi jelentés.

833 BFL IV.1407.b. 6508/1874., 3066/1875., 4062/1878. tan. ikt. számok.

834 Zárszámadás, 1876-1891.; Buda, 1871.; Számadás, 1870.

835 Mann, 2002. 32-33. p.; Felkai, 1970. 327-331. p.

343