Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben
ben működését meg nem kezdő községi szolgáltatás esetében állhat elő, s biztosíthat korlátlan árképzési lehetőségeket a magántársaság számára.771 Az időzavarba került közgyűlés 1879 februárjában élt is a „még egy végső” opciós megoldási kísérlet lehetőségével: miközben ugyanis határozott egy 6 milliós kölcsön felvételéről és részlettervek kidolgozásáról, ezzel egyidejűleg a társulattal történő újbóli kapcsolatfelvétel kezdeményezéséről is döntött.772 Mind a közgyűlésijegyzőkönyv, mind az ügyosztályi háttér-iratanyag, mind a tárgyalásról szóló sajtótudósítás látszólag egyforma komolysággal említi a két lehetőséget, a figyelmes Stephany-ék azonban joggal lehettek optimisták. A községi vállalatra vonatkozó részletes tervek elkészítését elrendelték ugyan, ám termelési kapacitását 8 millió köbméterre csökkentették, s elutasították jövőbeni fogyasztók toborzásának javaslatát. A kezdeményezés mellett elkötelezett Légrády, Weisz Bemát Ferenc és Weisz Dávid terézvárosi képviselő érveivel szemben a szkeptikus hangulatú többség érzéseinek Scheich Károly jobbparti virilista adott hangot, aki joggal utalt a három különböző időpontban lej áró koncesszió folytán a reménybeli községi vállalat valójában kedvezőtlen versenyhelyzetére. Némi vitára valójában csak a társulattal kötendő szerződéstervezet elveit méltatták, ám a köz- és magántarifák egységesítését követelő, a magánfogyasztói érdekeket képviselő fenti képviselőket leszavazták. A közgyűlési többséget elsősorban a majdani megváltás mikéntje - azaz a városi vagyon állagának kérdése foglalkoztatta, s csak másodsorban a közszolgáltatásban részesülők, a fogyasztók napi anyagi érdekei.773 A társaság képviselőivel „ közvetlen szóbeli érintkezés útján ” folytatott bizott- mányi tárgyalások eldöntötték a kérdést, azok ui. a fogyasztói ár és a minőség-ellenőrzés kérdésén túlmenően lényegében elfogadták a közgyűlési kikötéseket.774 771 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. Ivt. sz. 123/1879. pm. ein. sz. 772 Tanács és közgyűlés eltérő megközelítésére jellemző, hogy míg a tanácsi határozat „...a társulat ajánlataival szemben netán előnyösebbnek mutatkozandó építés ”-ről beszél, addig a közgyűlés pont fordítva a „ ...társulattal esetleg kötendő szerződés" lehetőségét említi. BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. Ivt. sz. 4892/1879. tan. ikL sz. BFL IV.1403.a. 71/1879. (február 5-7.) kgy. sz. 773 BFL IV. 1403.a. 69-72/1879. (február 5-7.) kgy. sz. Pesti Napló. 1879. február 6-8. 774 A főváros nevében Gerlóczy Károly kérte fel a társulat meghatalmazottját a tárgyalások folytatására, aki a felkérő levél tervezetének szövegében beszédes módosításokat eszközölt. Jóllehet Stephany-ék , ha máshonnan nem, akkor a sajtóból részletesen értesülhettek a törvényhatósági bizottság üléseinek lefolyásáról, az alpolgármester a fogalmazványból mégis az utolsó betűig 327
