Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

Ennek birtokában a társasággal kötendő szerződést előtelj esztő tanács immáron kertelés nélkül képviselhette addig rejtegetett álláspontját, mely szerint a főváros az új koncesszió révén immáron „... megmenekül a községi légszeszgyár építésével járó kockázat viselésétől, s egyéb evvel kapcsolatos hátrányoktól. " Ezeket a felveendő kölcsön adómentességének esetleges elmaradása; a beruházási költségek árfolyamingadozásokból fakadó megnövekedése; a társulattal folytatandó árverseny; a változatlanul érvényben maradó j obbparti szerződések; s főként a burkolat „felszaggatásából’’ eredő tényezők jelentették volna.775

Az április 16-ai közgyűlési határozat nyomán megkötött, 1881-ben a főváros egész területére egységesen életbe léptetett, majd 1891-ben egy pótszerződés révén 1910-ig kitolt koncesszió a korábbiakhoz képest kétségkívül előnyös elemeket is tartalmazott a főváros számára. Nem gördített elvi akadályokat az elektromos közvilágítás kikísérletezése elé (1885-ben például az Országos Kiállítás alkalmából, majd a Stefánia út kivilágításakor került sor erre)776; szolgáltatás-bővítési kötelezettségeket írt elő a cég számára; be nem váltás esetén, a későbbiekben, haszon- részesedést mondott ki; minőségi garanciákat adott.

Önálló községi vállalkozás elmaradása ugyanakkor jelentős bevételi lehetőségektől fosztotta meg a fővárost, és az európai átlaghoz képest, főként a magánfogyasztók számára magas áron tette elérhetővé a gázt.777

Köztisztaság - „ a Nagy Márványvizelde ’’

Mint említettük, 1873-ban a fővárosi utcák legnagyobb része kövezetlen volt, így csaknem megoldhatatlan feladatot jelentett a közterületek kezelése, tisztán tartása. A sajtó már az egyesítés napjaiban figyelmeztetett a világvárosi szerepigény és a

törölte a községi vállalat létrehozására vonatkozó tájékoztató jellegű részeket. BFLIV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. 5929/1879. (február 11.) tan. ikt. sz. fogalmazvány.

775 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. 15.007, 15.200/1879. tan. ikt. sz.

776 BFL IV.1403.a. 399/1885. kgy. sz.

777 BFL IV.1403.a. 237/1879. kgy. sz. Pesti Napló, 1879. április 17. A Budapest főváros és a Trieszti Általános Osztrák Légszesztársulat között 1879. június 9-én megkötött, a főváros egész területére vonatkozó szerződés. BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. GÖMÖRI-BALOGH- VADAS, 77-79. p. PÁSZTOR, 1930. 119. p.

328