Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

gossági szempontjai sokszor nem estek egybe az alkalmi magánfogyasztói igényekkel. A rapszodikusan fejlődő urbanizáció adott esetben komoly veszteségeket okozott a bérházspekulánsoknak. 1875-ben például a VIII. kerületi Aggteleki és Bezerédi utcai háztulajdonosok panasszal fordultak a tanácshoz: a várostól vásárolt telkeken emelt „ tekintélyes" bérházaikat közvilágítás híján képtelenek voltak kiadni.766 Mivel a gáztársaságnak a közvilágításnál sokkal nagyobb üzlet volt a magánvilágítás, ennek folytán 1881-ben a Nagykörút vonalán kívüli övezetek kb. kétharmada-háromnegyede csupán kőolaj világítással rendelkezett.767

A társasággal folytatott eredménytelen tárgyalások, a társadalmi elégedetlenség, az ezen kérdéseket folyamatosan exponáló Légrády Károly és mások fellépései nyomán a közgyűlés 1877 májusában a szerződés következő év elejével történő felmondásáról, s „községi légszeszgyárnak jókori létesítéséről" határozott.768 A tervezésre felkért két külföldi szakértő által késve készített anyagokat azonban az illetékes bizottmány, ill. a tanács, amely veszélyesnek tekintette a kezdeményezést, nem sietett a közgyűlés elé teijeszteni, jóllehet a mérnöki hivatallal elkészíttette az erre vonatkozó összefoglaló jelentést.769 1 878 a költségek újraszámítgatá- sával, lényegében időhúzással telt, majd az albizottmány következő év januári jelentésében már megpendítette a társulattal „ újabban megindítandó alkudozás ”, „egy utolsó kísérlet” lehetőségét.770 A fejlesztési irányok hosszas halogatása lassan az érdekelt közvéleményt is a községi létesítés ellen hangolta. Joggal mutatott rá a budapesti kávés ipartársulat elnöke arra a veszélyhelyzetre, amely a kellő idő766 BFL IV.1403.a. 730/1875. kgy. sz. BFLIV. 1407.b. 176/0/1874. lvt. sz. 33.064/1875. tan. ikt. sz.

767 Vö.: A Duna-balparti rész világítási átnézeti térképe. 1881. február hó.

768 BFL rV.1403.a. 425/1877. (május 30.) kgy. sz. A tanács a szerződést 1881. december 15-ével fel is mondta. BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. 2616/1878. tan. ikt. sz. 56/1878. kgy. sz.

769 GÖMöRI-BALOGH—VADAS, 71-76. p., A trieszti Kühnei R. mérnök szerint 1 millió köbméter gáz termelésére vonatkozó beruházás 3 670 000, az esszeni Grahn E. mérnök szerint 3 610 000 forint költséget igényelt volna. A tanácsnak a községi légszeszgyár koncepciójával szembeni beállítódására vonatkozó „közvetett szövegszerű bizonyítéknak” tekinthetjük azt az adatot, hogy Gerlóczy Károly illetékes alpolgármester az ügy állásáról a közgyűlésnek tett jelentés fogalmazványából ezen utolsó mondatot törölte: „ hogy armale-alapján [ti. a tervek és számítások alapján, HJA] as építkezés megindítása iránt teendő bejordítások végeit intézkedni tehessen" BFL IV. I407.b. 788/11/1877. lvt. sz. 2587/1878. tan. ikt sz. január 5-ei bizottmányi jelentés.

770 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. ÜL albizottmányi főjelentés. 1879. január 25.

326