Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

Az ugrásszerűen gyarapodó lakosság, a közületek, az ipari célú felhasználók részéről támasztott egyre intenzívebb vízigény az ennek csupán részleges kielégítésére képes városi szolgáltatót egyfajta-jóllehet kevéssé tudatos - „vízszolgáltatási politika” kialakítására ösztönözte. A közgyűlési tagok indítványaiban és interpellációiban egyként érzékelhető egy adott városrész vagy körzet érdekei képviseletére, valamint az általánosabb közvélekedés tolmácsolására, társadalmi nyomás közvetítésére irányuló törekvés.

Noha a szűrési hiányosságok folytán a vízminőség enyhén szólva is ingadozó volt, a vízigény elemi szintű biztosításának szükséglete felülírta a minőségi szempontot. Ezt tükrözi például Kiss Péter józsefvárosi képviselő 1874-es indítványa, amely az egész városnak szüretien vízzel való haladéktalan ellátását követelte.68U Az ideiglenes vízmű létrehozása óta az átmeneti megoldások hálójában vergődő főváros viszont óvakodott az efféle csapdahelyzetektől, s kezdetben mind ezt, mind a tanács későbbi, hasonló tartalmú egymilliós balparti provizórikus javaslatát elvetette.680 681 Az elemi igények azonban korlátok közé szorították a pénzügyi szempontú és szervezési racionalitást, mert két évre rá a közgyűlés megszavazta a balparti kültelkek egy részének szüretien Duna-vízzel való ellátására vonatkozó 1,2 milliós vízvezetéki és középítési bizottmányi közös javaslatot. Amint Tavaszy Endre fogalmazott: „A fővárosnak víz kell, s nem várhat a végleges vízműfelállítására, melyhez sem ideje, sem pénze nincs ”.682

Jóllehet a „kültelki lobby” főként a budai nyaralóövezetek vonatkozásában volt igen aktív, ezúttal a balparton is eredményesnek bizonyult: a Hungária út (ma körút) környéki létesítések jóváhagyásával a Közmunkatanács is beletörődött a némileg rendszertelen fejlesztésekbe.683

680 BFL IV.1403.Ü. 598/1874. kgy. sz.

681 BFL IV.1403.a. 393/1876. kgy. sz.

682 BFL IV.1403.a. 497/1878., 513/1879. kgy. sz. Pesti Napló, 1877. augusztus 23.

683 Mint ugyanis rezignáltan megállapították: „A balparti kültelki vízvezetéknek tervezete ... újabb ellentmondást foglal ugyan magában azon számtalanszor kimondott elvvel, hogy a jelenlegi vízvezetéki telep csak ideiglenesnek tekintessék, miután azonban ezen elv már a beltelki vízvezetéknek tetemes kiterjesztése alkalmával a magas kormány határozata által is csorbát szenvedett ... a magunk részéről ez elvi ellentétet újra felmelegíteni sem célszerűnek, sem a főváros érdekére nézve üdvösnek nem tartjuk " BFL IV. 1407.b. 893/Ü/18. Ivt. sz. 856/1879. fkt. sz.

303