Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

A vámvonalon belüli, közbülső területek ellátása - a közgyűlés ezt láttatta „ a kiegészített vízmű szállító képességének megfelelő" arányban történik, „ a csőfektetési költségekhez arányos magán vízfogyasztás ” tehervállalásának figyelembe vételével.684 Jellemző a hálózatbővítés melletti eltökéltségre és testületi kiállásra, hogy annak érvényesítése során még a különben igen befolyásos kerületi tényezők is meghátrálásra kényszerültek. így például 1877 júniusában a közgyűlés azzal utasította el a Sugár úti és környéki háztulajdonosok és lakosok nevében fellépő Terézvárosi Club potom 7800 forintos vízcső-átvezetési kérelmét, hogy az csak növelné a „ berendezésiprovisoriumot ”, s „ ... a lakosság érdekelt részénél azon kívánságát kelthetné fel, és méltán, hogy a hatóság a többi szüretien vizet nyerő utcákat is hasonló gondoskodás s illetve előnyben részesítse... Elvi igényű város- politika meglétéről tanúskodik például Tenczer Pál terézvárosi városatya esete, aki aláírta ugyan a Club petícióját, végül azonban mégis elállt a kérelemtől, s a tanács álláspontjára helyezkedett.685

A szűrőrendszer kérdésében döntésképtelen fővárosnak a nyolcvanas években nem volt más választása, mint folytatni a fent említett közbülső városrészeket érintő hálózatbővítési politikát.686 A közgyűlés nehezen tért ki a lakossági nyomás elől, s a tanácsnál nagyobb hajlandóságot mutatott a vég nélküli technológiai diskurzus félretételével azonnali döntések meghozatalára; mint például 1889-ben a VI-Vni. kerületi ideiglenes csőkiteijesztés elrendelésekor - figyelmen kívül hagyva a tanácsi javaslatot.687

Ne higgyük azonban, hogy adott vízcsőfektetések a házak, vagy pláne a lakások azonnali vízvezetékkel való ellátását is jelentették. Legalább akkora, ha nem nagyobb jelentősége volt ugyanis ezekben az években még a vezetékes víz közterületi biztosításának is. Közkutak létesítése mind a lakossági ivóvízszükségletek, mind általános közegészségügyi, mind tűzbiztonsági szempontból óriási fontossággal bírt. Jóllehet a koleravírus 1882-ben történt felfedezése, ill. víz általi közvetítésé684 BFL IV. 1403-40. p. G. pm. ein

685 BFL IV.1403.a. 458/1877., 647/1877. kgy. sz. Az 1877-es törvényhatósági bizottságban egyébiránt 13 Sugár úti nagybérház-tulajdonos foglalt helyet. Pesti Napló, 1877. augusztus 24.

686 BFL rV.1403.a. 294/1884. (Nagykörút), 299/1884., 626/1888. (Gellérthegy déli oldala), 203/1889. (Hungária út), 46/1889., 106/1889. (Vl-Vm. kér.) kgy. sz.

687 BFL rV.1403.a. 46/1889. kgy. sz. BFL IV. 1407.b. 739/11/1888. lvt sz. 44.532/1888. tan. ikt. sz.

304