Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Egy kis kitekintés: európai helyzetkép
önmagában is lehetetlenné tette „az értelmes és hatékony” közegészségügyi feltételrendszer kialakítását.41 Az 1860-1880-as évek londoni várospolitikai küzdelmeinek három főszereplője a tradicionális értékek védelmében fellépő City, a hatékony városigazgatást zászlajára tűző funkcionalista-reformista, részben kormánykörökből származó, részben várospolitikusi csoport, valamint a városrészi önkormányzatok bizonytalan exponensei.42 A City kiváltságainak fennmaradását és a reformisták részleges vereségét utóbbiak a Citynek a törvényhozásba is mélyen beépült érdekmechanizmusaival, továbbá az erős metropolisz létrehozásában ellenérdekelt kormányzati törekvésekkel szokták magyarázni.43 Brit sajátosság volt az is, amely - lakosságra vonatkozó terhek és kötelezettségek esetében — az egyes borough-k helyi viszonyait eseti törvények útján szabályozta. A kontinensen érvényesülő kormányzati ingerencia és centralizáció így magasabb, törvényhozási szinten az önkormányzatiság őshazájának tekintett Szigetországban mégiscsak érvényesült.44 A helyzet némileg hasonló volt Amerikában is. Itt is ismeretlen dolog volt a kormány közvetlen beavatkozása a helyi városi ügyekbe — megtette ezt viszont a törvényhozás. A hatalmas New York Cityt a metropolisz városatyáinak folyamatos felháborodása ellenére — a városi működési feltételek törvényi szabályozásán keresztül - Albany-ból (!), az álmos vidéki kisvárosból, amúgy New York Állam fővárosából irányították.45 New York Állam szenátusának 1890-es bizottsági vizsgálata szerint 1884—1889 között az állam 1284 törvényt alkotott a helyi önkormány41 .....To prevent London 's sanitary services from being managed intelligently and efficiently... ". Bri ggs, 1963. 332-334. p. 42 Robson, 1939. 72. skk.; Sheppard, 1971. 19. p.; Briggs, 1983. 77. skk.; Sutcliffe, 1995. 110. skk. 43 ROBSON, 1939. 156. p.; Sutcliffe, 1995. 112. p.; Az egységes londoni önkormányzat hívei, a City ellenfelei később fontosnak tartották díszes kiadványban tárni a nyilvánosság elé a szenvedélyes küzdelem jellemző dokumentumait. LLOYD, 1910. 44 Az 1880-as években összességében kb. 250 (!) törvény foglalkozott Londonnal és vagy 10 ezer biztos tevékenykedett ezek végrehajtása körül. BRIGGS, 1963. 332. p.; Világítás, kövezés, köztisztaság kérdései kerülnek rendre elő a parlamentben. Robson, 1939. 73. p.; A szisztematizált önkormányzati szervezetrendszer hiánya folytán egyes társadalomreformerek, mint pl. Matthew Arnold, egyenesen úgy vélték, Angliában voltaképpen nincs is municipális szervezet. HENNOCK, 1973. 91-92. p. 45 BAKER-WARE, 1906. 40. p. 27
