Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

telekkel éktelenkedett az Erzsébet leányárvaház táj éka, a környékbeliek komolyan véve a városvezetés „nagy ugrás” ideológiáj át, türelmetlenül követelték az urbanizációs hátramaradottság egyik napról másikra történő felszámolását. A Wesselényi utca végében két nagy kitelj edésű magántelek állotta útj át az utca továbbvitelének, amelyek közül a beljebb fekvő tulajdonosa maga kezdeményezte meghatározott telekrészeinek kisajátítási eljárását. Az alkudozások fo tárgyát ezúttal is a szabályozás nyomán visszamaradó, ám egyik fél számára sem használható telekrészek - az ún. terjedékek - kérdése képezte. Tekintettel az ügy jelentőségére, a tárgyalásokat maga az illetékes alpolgármester, Gerlóczy Károly folytatta. Jóllehet az alkudozás jó ismerősök, két régi városatya között folyt, a korrupció gyanúja mégis kizárt, hiszen Gerlóczy a 15%-ot engedni kész tulajdonosi képviselő, Staffenber- ger István ajánlatát nem tartotta elfogadhatónak. (Nem érdektelen felhívni a figyelmet arra a társadalomtipológiai szerepcserére, hogy míg Staffenbergert, a régivágású városi polgárt - aki különben nem kifejezett telekspekulációs célból, hanem családi résztulaj donosként kerül 1871 -ben az ingatlan birtokába - az anyagi előny- szerzés szempontja vezeti, addig az alpolgármester, a modem főváros egyik emblematikus figurája a köz érdekében takarékoskodó, kissé szűklátókörű „városgazda” szerepében mutatkozik.) A végül létrejött alku egyenlegeként a telekbirtokosok sokat nyertek, hiszen ajánlatukhoz közelítő áron szabadultak meg zsákutcás ingatlanrészeiktől, az utcanyitás folytán visszamaradó telekterületek ugyanakkor óriási értékemelkedést biztosítottak számukra.570 Gyengítette a főváros tárgyalási pozícióját, hogy mihamarabb kiutat kellett találnia a Közmunkatanáccsal karöltve összehozott saját - ugyan átmeneti jellegű - „urbanisztikai zsákutcájából”. Az FKT a konkrét ügy tekintetében is tagadta felelősségét, s a körzetre vonatkozó nagyobb arányú magánépítkezések elmaradásáért a főváros kövezési, csatornázási, víz- és légszeszszolgáltatási feladatainak elhúzódását emlegette.571

A közgyűlési tagok és fotisztviselők eklatáns szembenállása számos esetben funkció és státus által kijelölt szerepekkel magyarázható. Ez figyelhető meg a Wesselényi utcai áttörés másik ingatlan kisajátítási ügyében is. Hiszen itt a tanácsot

570 „A telek becslésénél a homlokzat által nyerendő előny vétetett tekintetbe " - áll a mérnöki hivatal kisajátítási összeíró ivének „Észrevételek" rovatában. BFL IV.1403.a. 123/1883. kgy. sz. BFL IV. 1407.b. 2425/III/1887. lvt. sz. 23.292/1882., 30.359/1884. tan. ikt. sz.

571 FKT-JELENTÉS, 1886-1888. 13-14. p.

270