Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

alapokra ” helyezésének szükségességét. Fuchs Gusztáv 1877-ben az egész szabályozási terv félretételét, annak teljes felülvizsgálását indítványozta.553 Kritikájának homlokterében a külterületi utcahálózati terv állott. Joggal tartotta abszurdumnak, hogy a város háromnegyed részét magában foglaló Körúton túli területekről szabályozási terv ugyan már rendelkezésre állott, noha lejtszíni felmérésre még nem került sor. Az érdekérvényesítési törekvések összetett voltára utal, hogy jóllehet az 1875-ben hatalmas, háromemeletes Sugár úti bérpalotát építtető városatya a külterületi szabályozás deregulációját követelve látszólag a háztulajdonosi érdekek korlátlan érvényesítése érdekében lépett fel, míg egy másik felszólalása viszont ezzel pont ellenkező irányban hatott. Ebben a városhatósági felelősség kérdését vetette fel, közcélú szabályozási érdekek magánérdekek alá rendelődését nehezményezve.554

Az időszak külterületi városrendezési-szabályozási politikáját az a közgyűlési határozat szabta meg, amely „ az általános szabályozási terven szükségesnek mutatkozandó részied módosítások vagy változtatások tekintetében " az esetről-esetre történő mérlegelés szükségességét mondta ki. Ahetvenes évek közepének nyomott beruházási viszonyai, s a külterületi városfejlődés ütemének alábecsülése tükröződik abban a rendelkezésben, amely a „különbenjó karban " lévő, ám a szabályozási tervezet által érintett házak kisebb átalakítási munkáinak engedélyezése elé nem szándékozott akadályt gördíteni.555

553 BFLIV. 1403.a. 189/1877. kgy. sz. (március 21-22.). S az Építési Ipar, a mérvadó szakközlöny is hasonló nézeteknek adott hangot. Az Építési Ipar. 1877. 26. sz. 545-546. p., 31. sz. augusztus 5.

554 A Vil. kerületi Szabolcs köz létrehozásának voltaképpeni oka ugyanis az volt, hogy a Kolisch és Neumann-féle telek felosztása során utcai homlokzattal nem rendelkező telek alakítása és annak beépítése is engedélyezésre került, amelynek véghezvitelét követően a tulajdonos már „erkölcsi alappal” igényelhette ingatlana közterületi hozzáférési lehetőségének biztosítását. BFL lV.1403.a. 670/1877. (szeptember 5.) kgy. sz. Pesti Napló, 1877. szeptember 6. A köz érdekével voltaképpen ellentétes, túlhajtott takarékossági szempontok érvényesülését jelentette, hogy az ügyben az FKT - késhegyig menő vita eredményeként - 6-5 arányban (Buzetzky Pál, báró Lipthay Béla, Luczenbacher Pál, Zsigmondy Vilmos, Ybl Miklós, Takácsy Miklós kontra Lukács Antal, Ribáry József, Szumrák Pál, Kléh István, Hojhauser Lajos) úgy döntött: az utca megnyitását nem a vasúti töltésig, csupán a szóban forgó magántelekig engedélyezi. BFL H.l.a. 2608/1877. fkt. sz.

555 BFL IV.1403.a. 319/1877. (május 2-3.) kgy. sz. Rész-rendezési tervek ebben az időben egyébiránt más hazai városok építészeti hatóságainál sem készültek. K.ÖRNER-NAGY, 2004. 90. p.

263