Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

A kormányzat által képviselt átfogó városrendezési törekvések, valamint a háztulajdonosi, ill. lakóterületi érdekek közé szorult pozícióból fakadó szűk játéktér és várospolitikai megosztottság példája a nagykörúti projekttel kapcsolatban 1871-ben kialakult helyzet. Avehemens közlekedési minisztérium ugyanis a város véleményének kikérése nélkül terjesztette a képviselőház elé a nagykörúti törvényjavaslatot, amely az állami adómentesség mellett a községit is tartalmazta. A várossal szemben bizonyos mértékig provokatív gesztus megosztotta a városvezetés felső köreit, s míg a hagyományos autonomizmus eszmekörében élő Gyöngyössy Alajos főpolgármester és Barna Zsigmond főjegyző hevesen tiltakozott az eljárás ellen, a kormány felé hajló Gerlóczy Károly tanácsnok és a korszerűsödés irányába is nyitott hagyományos autonomista Királyi Pál ugyanakkor tompítani igyekezett a konfliktust.545 Az átfogó városrendezési törekvésekkel szemben társadalmi vagy inkább háztulajdonosi érzület is mcg-megnyilvánult. A Bodzafa (ma Somogyi Béla) utcai háztulaj donos- ok például méltatlankodásuknak adtak hangot a napvilágra került nyomvonal-tervezet okán, attól tartva, hogy utcájuk zsákutcává válik.546 A kijjebb helyezett nyomvonal végül eloszlatta az aggodalmakat. Mindazonáltal a főpolgármester és a főjegyző éves jelentésében az autonomista alkotmányvédő szerepében adott hangot a lokális érdekek képviseletének.547

Az FKT konszenzusra törekvő, amúgy meglehetősen konzervatív általános szabályozási terve, s hosszú ideig érvényben maradt ún. ideiglenes építési szabályzata, ennek túlontúl szigorúnak tartott rendelkezései, kezdettől súlyos kritika tárgyát képezték. A meglévő városszerkezeti-építészeti adottságokat város és Közmunkatanács egyetértőleg alapjaiban megőrzendőnek tekintette. A küszöbön álló feladatok teljesítését, a fejlesztési igényeket az alábbi hármas törekvésben összegezhetjük: aIA meglévő építészeti keretek fenntartása, azok minimalizáló tendenciájú mó- dosítása-regulációja;548

545 Pesti Napló, 1871. június 5.

546 1871. április 27-ei Pest városi képviselőtestületi közgyűlés. Pesti Napló, 1871. április 27. Jelentés, 1870. 23. p.

547 .....Mintha Pest városa egy szánalomra méltó, saját ügyét, s javát nem értő szűkkeblű közönsé

g volna. íly eljárás Pest városának ártalmára lehet ugyan, de a hazának sem lehet hasznára." - méltatlankodtak. JELENTÉS, 1871. 7. p.

548 Főként a Belső-Terézváros és -Erzsébetváros területszervezésével összefüggésben nyilvánvaló ezen törekvés. Amint a rendelkezés fogalmaz: „ legnagyobbrészt a jelenlegi irányok és állapo261