Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

sadalmi ügynek tekintette, s arra hivatkozott, hogy a reformkorban felvetett különféle javaslatok és kezdeményezések is társadalmi jellegűek voltak, s nélkülözték az állami hozzájárulást.538

A Pest városi közvélemény döntő részben - s persze a fővárosi országos képviselők is - magukévá tették a kormányálláspontot, amely a városfejlődés lényeges előrehaladásának esélyét az országos érdekek helyi érvényesülése feltételeként fogta fel, s attól tette függővé.539 A sajtóban napvilágot látott pénzügyi kalkulációk a városi korifeusok számára is értelmezhetővé tették a fejlődési perspektívák nagyságrendjét. „Az Aradi utca és tájéka válnék- hívta fel a figyelmet a Pesti Napló tárcaírója - e tekintetben a legérdekesebb és drágább hellyé. Milliókat fog elnyelni és talán produkálni e ronda tájék. ”540

A Sugárút kérdésében Pest város hatósága afféle Jóindulatú passzivitással” szemlélte a kibontakozó folyamatokat. A főpolgármester 1870. évi jelentésében „ nagyszerű tervezetnek” nevezte a beruházási kezdeményezést.541 A „ megkülönböztetett jelentőségű bulvár " építése ekkoriban még kisebb alközpontok esetében is elmaradhatatlan kezdeményezés volt, miként például - az amúgy szintén mintának tekintett - birminghami Corporation Street létesítése alkalmával is történt.542 A projektet egyetértőleg véleményező és afölött határozó 1871. január 4-ei közgyűlés amúgy a kisajátítások nyomán előálló lakásszükség Közmunkatanácstól várt megoldandó problémáját állította előtérbe.543 Az egyesített főváros hatósága a „ sétányútnak ” a városi szövetbe illeszkedése tekintetében - alkalmazkodva a koncepció alapgondolatához - csupán néhány esztétikai szempontú észrevételt tett. Ilyen volt a Gyár utca (mai Jókai utca) keresztsétányként való becsatlakoztatásá- nak megoldása, illetve a Sugárút végén elhelyezendő „ideiglenes díszépítmény” kérdése.544

538 KN, 1870. 7. kötet 369-372., 375-376., 378-379., 382-384. p.

539 Pesti Napló, 1870. december 17.

540 Pesti Napló, 1870. december 2. Valamivel kritikusabban szemlélte a balközépi ellenzék az agyonkomplikált, s az 1873-as krach után végül is becsődölt magánvállalkozás machinációit. A Hon. 1876. február 25.

541 Jelentés, 1870. 20-21. p.

542 Cherry, 1994. 72. p.

543 Pesti Napló, 1871. január 5.

544 BFL IV. 1403.a. 422/1874. (június 18.); 351/1884. (május 28.) kgy. sz.

260