Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

bályozási kérdések tárgyalásának folyamatából, engedélyt adott a városi tanácsnak - középítési bizottmánya közbejöttével - az FKT-val való közvetlen érintkezésre.531

Komolyabb vita a városrendezési célszempontokat illetően azért sem bonyolódott az egyes hatóságok között, mivel a Közmunkatanácsban a városok képviselői is jelen voltak. Kivételes esetnek tekinthető a nagykörúti nyomvonalbiztosítás feletti vita, amelyben a generális közérdekérvényesítés átfogó igénye és a helyi érdekérvényesítés követelménye közötti konfliktus ragadható meg. A kormányzati kezdeményezések folytán megemelkedett telekpiaci árak pillanatok alatt igen kedvezőtlen pénzügyi környezetet teremtettek az átfogó városrendezési célok realizálása szempontjából.532 Javában zajlott ugyanis a perspektivikus telkek tömeges felvásárlása. Ezeket sokszor be sem építették, mivel a cél csupán a tőke építési telken való pihentetése volt.533 Ennek folytán számos üres telek állt a város belsőbb övezeteiben is. Szerényebb egzisztenciák körében is dívott a telekspekuláció, s a biztos forrásból származó információ jelentős anyagi hasznot eredményezett, - meg persze a városi közpénztárak érzékeny veszteségét.534 A nagykörúti tervpályázat tartalmi elemeiről érdemben határozó 1870. augusztus 5-ei közmunkatanácsi ülés egyetlen komolyabb vitapontját ezért a szabályozási vonalba eső ingatlanokra kimondandó építési tilalom kérdése képezte. Pest város részéről foként Gerlóczy Károly tanácsnok és Máttyus Arisztid képviselő elvi alapon nehezményezte a tulajdonjog korlátozását. A valószínűsíthető nyomvonalak sajtóban tör531 Pesti Napló, 1870. augusztus 11. Jóllehet az 1870:X. te. 14. §-a az FKT tekintetében a szabályozási munkák „előkészítésé"-ről, s tervek „készíttetésé"-ről beszélt. A miniszter később a szerv ezen kérdésekre vonatkozó egyedüli illetékességét állapította meg. Pesti Napló, 1870. április 29.

532 A hatósági aktivitás gerjesztette intenzív telekspekulációs tevékenység sokszor emlegetett példája a Hobrecht főpolgármester tevékenysége nyomán kialakult berlini helyzet (SUTCLIFFE, 1995. 111. p), de a követelményeket - az 1860-as években Szentpétervárott is a laza építésrendészetnek köszönhetően - a spekulatív kereskedelem szabta meg. BATER, 1976. 157. p.

533 Pesti Napló, 1872. június 23.

534 Egyes korabeli sajtóközlemények szerint 1871 és 1873 között mintegy 4000 építési telek cserélt gazdát, s a befektetett építési tőke kb. 320 millió forintra rúgott. Budapestet Bauzeitung, 1873. május 11., A Hon, 1873. június 8. Sokat elárul a korabeli mentalitásról, hogy maga a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula sem tartotta aggályosnak a sugárúti projekt indításának előestéjén nyilvánvaló spekulációs céllal telkeket vásárolni a szabályozási vonalba eső területen. GÁBOR, 1998. 213-229. p.

258