Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

telek hatályosulásának, az önkormányzati és társadalmi reakcióknak a kérdését; milyen tényleges feltételrendszer alakul ki, s hogyan reagál a célterület közönsége mindezen kezdeményezésekre, illetve — amiről ritkán esik szó — milyen kezdeményezéseket tesz ő maga?

A szabályozási terv életbeléptetése, kisajátítások, telekpolitika

Mint láthattuk, a fővárosok közönsége nemhogy ellenállt a kormány stratégiai törekvéseinek, de koncepcionális szempontból egyenesen kezdeményezőleg lépett fel. A város társadalomföldrajzi szempontú tagolásának, övezet-elv érvényesítésének szempontjaival Pest város vezetői is messzemenően egyetértettek. Az ún. „ bűzös gyárak” külterületi elhelyezéséről például már 1863-ban (!) született tanácsi határozat, amelyet 1869-ben szabályrendelet erősített meg.527

Tartalmi tekintetben sem emeltek komoly kifogást a pestiek a Reitter-Lechner- féle szabályozási tervezettel szemben, jóllehet a Közmunkatanács a pályaművek 13 fős bírálóbizottságába Pest város hatósága részéről csupán egy fő részvételét kérte.528 Az FKT 1870-ben történt megalakulását követően azon nyomban papírra vetette, s a városoknak is megküldte első szabályozási vázlattervét.529 A pestiek mind az ekkori, mind a pályázati eljárás utáni „végleges” változattal - kisebb módosító javaslatokat nem számítva - egyetértettek.530 Bizalmi légkör meglétére utal a városi képviselőtestület azon határozata is, amely mintegy önkéntesen kikapcsolódva a sza527 Jelentés, 1869. 5. p.

528 Pesti Napló, 1871. november 9. A delegált tag Széher Mihály középítési bizottmányi tag volt. PREISICH, 1964. 36. p, Széher ugyan 1871. április 26-án — „ a szem előtt tartott összhangzatos eredményt se e testület kebelében, se a városhatóságnál el nem érhetvén " — lemondott ezen megbízatásáról, ám ez nem tükrözte a városnak, mint politikai testületnek az álláspontját. Pesti Napló, 1871. április 27.

529 Pesti Napló, 1870. augusztus 12.

530 Pesti Napló, 1870. szeptember 1., november 17. JELENTÉS, 1870. 20. p. A végleges tervet - áll a pestiek jelentésében - „a hatóság örvendetes megnyugvással fogadta, mert ennek megállapítása által a város fejlődési, és építkezési kérdéseiben felmerülő akadályok végképpen elhá- rittatnak; másrészről pedig városunk kereskedelmi, közlekedési és közegészségi fejlődésére nézve évszázadokra ható befolyás gyakoroltatik". JELENTÉS, 1872. 16. p. A kültelkek eredeti FKT-terv szerinti szabályozásáról az 1872. június 26-ai pesti közgyűlésben született döntés. Pesti Napló, 1872. június 27.

257