Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

A korabeli fővárosi térkezelés alapgondolata (a későbbi közmunkatanácsi törvény címe is utal rá) a Duna „leküzdése”. Mi sem utal jobban a pesti előterjesztők provincializmust nélkülöző szemléletmódj ára, mint az ezen problematikát nemzet- gazdasági vetületben értelmező megállapítás: a hídvám folytán „Debrecen talán közelebb [is] van Pesthez, mint Buda ”.523 Az általános „Duna-elhárítási tö- rekvés”-ből fakadóan a későbbi, realizálódott rendezési tervnek megfelelően az észak-déli kiterjedéssel ellentétben a pesti oldal kelet-nyugati irányú mélyítésére irányuló törekvés lehetőséget nyújt a társadalmi tagolódás térbeli szervezésére. Ezért a ma már jobbára a fantasztikum jellegével bíró Reitter-félc csatorna-terv korántsem tűnik megvalósíthatatlannak a város szövetébe belevágni kész voluntarista jövőformálók számára. így nem csak az idealista Táncsics lelkesedett ezért az ötletért, de a gyakorlati várospolitikusok jelentős része is.524

Buda városának az egyes városrészek tekintetében részletezőbb programj avas- lata szemléletmódj ában nemigen különbözött a pestitől; a nemzeti szempontoknak való alárendelődés, az országos központi funkció felvállalása ez esetben is aggály- mentes.525 A „modem kormány, modem Közmunkatanács vs. ósdi városi bürge- rek” tézist dédelgetők számára nem árt a Preisich Gábor által már kiemelt tényt ismét aláhúznunk: éppenséggel a Buda városi előtérj esztésben ( ! ) olvasható a máj da- ni Közmunkatanács koncepcionális javaslata.526

Az FKT létrehozása, az általános szabályozási terv, az építési szabályzat, az ezek hátterében álló kormányzati törekvések, a Sugárút és a Nagykörút projekt problematikája a fő vár ostort énét sokat tárgyalt, sokszor bemutatott fejezetei, a törekvések, motívumok ismertek, ezek újrataglalását szükségtelennek érzem. Fontos viszont közelebbről szemügyre vennünk a kormányzati intencióknak, a jogi felté523 Előterjesztés, 1976. 112. p.

524 .......ezen Pest városára nézve felette nagy fontossággal bíró tervnek felkarolása a minisztériumnak h

athatósan ajánltatott" — áll Szentkirályi és Gerlóczy 1867. évi jelentésében. Jelentés, 1867. 9. p.

525 „... irányelvül fogadtatik el Budapestnek az egész nemzet által felkarolt egységi eszméje... " Előterjesztés, 1976. 119. p.

526 „Buda-Pest és Ó-Buda szépészeti tekintetben egynek mondatván ki, állíttassék fel egy a m. kormány és a városok kiküldöttségeiből álló állandó szépészeti bizottmány, mely minden szépészeti tervekre nézve legyen közvetítő a magyar kormány és a városi municípiumok között. " Előterjesztés, 1976. 121. p., Preisich, 1964. 27. p.

256