Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

zottak tehát nem voltak előzmény nélküliek.519 A sajtótudósítások szerint e megbeszélésen „ heves vitatkozás folyt”, ami azonban nemigen utalhatott jelentősebb nézetkülönbségekre, hiszen az alkotás lázában égő miniszterelnök már néhány nap múlva olvashatta is a nézeteivel szinte mindenben egyező városi elaborátumokat.

A Pest városi memorandum - a miniszterelnöki tézisek mellett — nem csupán a később egyesített főváros, de a Közmunkatanács alapeszméjének megpendítése, valamint a későbbi általános szabályozási tervben foglaltakkal való jelentős szemléleti egyezése folytán is az egész korabeli fővárosi területpolitika és fővárosvízió ősdokumentumának tekinthető.520

A „város, mint látvány-élmény” korabeli általános igénynek és esztétizáló szemléletmódnak megfelelően a pest-budai előtelj esztéseknek is ez képezi kiindulópontját.521 A javaslattevők számára evidencia a testvérvárosok egysége, ám az aszimmetrikus topográfiai jellegből fakadóan ugyanakkor egyfajta „dinamikus” egység igénye merül fel. A perspektivikus, „vándorló” szemlélet ezért a Várhegyen indul el, s végigpásztázva a pesti lapályon oda is tér vissza. A perspektíva ezen aszimmetriája ugyan ellentétben áll az hausmanni-sittei dogmákkal, annál jobban egybeesik viszont az uralgó túlhierarchizált arisztokratikus társadalom- szemlélettel.522

519 A legelső megbeszélésre egyébként közvetlenül a miniszterelnök beiktatását követően, 1867. február 18-án került sor. Andrássy már ekkor hitet tett az állami szerepvállalással történő fővárosfmanszírozás („ ...hogy az ország megadhassa a fővárosnak, ami a fővárosé... ") és a két város egyesítésének eszméje mellett („ ...a Duna nem azért foly Pest és Buda között, hogy e két várost egymástól elválassza, hanem azért, hogy azokat egyesítse... ") LEDERER, 1891. 199. p. Az ezt kővető, májusi megbeszélésen munkaterv elkészítésének szükségessége; a városok szépítési, közegészségi, városrendezési és szabályozási követelményei; térszervezés tekintetében a bécsi példa követésének szükségessége; valamint kisajátítások lehetővé tételének kérdése került szóba. LEDERER, 1891. 315-316. p.

520 ELŐTERJESZTÉS, 1976. 109-130. p.; A dokumentum alapvető jelentőségére már Preisich Gábor is felhívta a figyelmet; mint Írja: „Romantikus alapfelfogása ellenére jelentős okmány, először szerepel benne számos olyan elgondolás, amelyek a főváros rendezésének a következő évtizedben legfontosabb elemeivé váltak. " PREISICH, 1964. 27. p.

521 Vö.: Hausmann Párizs-fcjlesztési megfontolásai; Camillo Sitte várostervezési kánonja; a korszak majd minden nagyvárosa esetében figyelembe vett, szinte azonos szemléleti hasonlóságok. BATER, 1976. 153. skk. HENNOCK, 1973. 125. skk. SUTCLIFFE, 1970. 192. p., WAGENAAR, 1992. 64-66. p.

522 „...a királyi lak lábainál terülnek el, mint szerény kunyhói a király jobbágyainak; környezve e lakot, valamint a nép környezi a királyi trónt." ELŐTERJESZTÉS, 1976. 110. p.

255