Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
részi elöljáró „... a haza és a magas kormány eránti buzgó polgároknak, mint összealakított bíróságnak megkisebbitésére elrendelt vizsgálat ”-kérûénëkc\tc410 Az egyesített főváros városrészi hatósága - civilek a végeken Az 1873-ban létrehozott elöljárósági intézmény hatásköre csaknem szó szerint megegyezett a korábbi pesti külvárosi bíróságokéval, s a működési sajátosságok tekintetében is folyamatosságról beszélhetünk. Az intézmény nem tekinthető újszerűnek még a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását figyelembe véve sem, hiszen a kerületi szervezeteknek továbbra is minden a járásbírósághoz vagy a kerületi alkapitánysághoz nem tartozó ügyben „ elsőfokú fenyítőható- ság ’’-ként kellett eljámiok.470 471 1877-től pedig már ismét bírói fórumokként is tevékenykedtek, amely funkció óriási tehertételt jelentett a kerületi közigazgatás számára. Hatáskörüket a következő - részben egymást is átfedő - feladatcsoportok szerint tagolhaljuk: 1. Intézkedési-végrehajtási (intézkedés, gondoskodás, segéd- kezés, bírságolás, kezdeményezés, vizsgálat); 2. Ellenőrzési-felügyeleti (közvagyon, köztisztaság, közegészségügy, cselédügy, tűzvédelem, köz- és magánépítésügy, gyámügy); 3. Nyilvántartási (beszállásolás, újoncozás, népösszeírás, szegényügy, lelencügy, árvaügy, igazolások); 4. Tájékoztatási (rendeletek, felhívások, értesítések közhírré tétele); 5. Javaslattételi; 6. Igazságszolgáltatási, békebírói. Legfőbb tevékenységi körüket a törvényben is első helyen megjelölt, önálló mérlegelést nem igénylő tanácsi segédszolgálati, végrehajtási feladatok alkották. Önálló ténykedésre csupán elsőfokú ipar-, majd közegészségügyi hatóságként nyílt módjuk. A korábbi külvárosi bíróságoknál szűkebb hatáskörrel rendelkeztek, mivel átgondolatlan törvényi rendelkezés folytán - a korábbi helyzettől eltérően - elvileg semmilyen más (pl. alkapitányi) hatósággal sem állhatták közvetlen érintkezésben. A szegényügyi igazgatás végrehajtási feladatai is őket terhelték, kezdetben azonban kiadási jogosultságuk még a néhány forintos azonnali segélyadomá- nyozásra sem volt. 470 BFL rV.1303.f. X/1173/1864. lvt. sz. Kopp József terézkülvárosi bíró felterjesztése a tanácshoz. 1865. február. 8. 471 Szervezési szabályrendelet, 40. § a/. 236
