Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

láspontjával, amely elemi tulajdonosi kötelességként fogta fel a tulajdon jövedelmezőségének ellenőrzését.408

Még inkább statikusnak tekinthető a döntően kiskereskedelmi célra kiadott fővárosi tulajdonú házak lakbérbevételének átlag 7,9%-os aránya.

A nyolcvanas évek második felében végrehajtott ingatlanértékesítések - mint utaltunk rá—túlmutattak a szűkös pénzügyi szempontokon. Az átlagosnak tekinthető 1883-as esztendőben például a 32, összesen 149 ezer négyszögölnyi, 204 285 forint értékű telekkomplexum relatív többségét (66 400 négyszögöl) döntően országos jelentőségű vasúti létesítmények kapták; s csak ezt követő mértékben (61 317 négyszögöl) különféle cégek a gyáripari fejlődést előmozdítandó. A nagykereskedelem j óval csekélyebb részesedése ( 14 726 négyszögöl) döntően a stratégiai célként meg- j elölt kőbányai sertés- kereskedelem kiépítését célozta. Ezek mellett viszonylag csekély mértékben esett latba a bérházépítkezés támogatása, amely a nyolcvanas évek közepén főként a VI. és VII. kerület Körút és Városliget közti részeinek beépítésére irányult.409

Kölcsönök

Az 1874-1890 közötti években befolyt kölcsönpénzek az összbevételek átlag 8,9%-ára rúgtak. Az 1880-ban 6 milliós, 5%-os törlesztési; 1886-ban 2 és fél milliós, 4,86%-os fuggőkölcsön; 1890-ben pedig 25 milliós, az előbbieket konvertáló, 4,5%-os beruházókölcsönök felvétele körüli viták betekintést engednek a különféle várospolitikai nézőpontokba és értékképzetekbe.410

Az 1880-as kölcsön felvételét eredményező folyamat első megnyilvánulásaként Hirschler Ignácnak a tarthatatlan kórházi állapotokat ecsetelő 1875-ös beszéde, s az ezt követő vita tekinthető. A közgyűlés polgármesteri javaslatra elvi határozatot hozott arról, hogy az ez irányú szükségleteket kölcsön útján fedezi, mely célból évente 100 ezer forint összeget jelöl meg a költségvetésben.411

408 BFL IV.1403.a. 845/1884. kgy. sz. Pesti Napló, 1884. december 23.

409 Vö.: BFL IV.1403.a- 59, 82, 94-96, 128-129, 156, 197, 203, 238, 279, 379, 424, 488-490, 522-523, 530, 591, 640,685,688, 739, 743, 739, 743, 810, 815, 854,912-913/1883. kgy. sz.

410 RÁCZ, 1914. 1182-1184. p.

411 A Hon, 1875. március 21., 23.

214