Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
A tanács a következő évi, az „ elodázhatlan " beruházásokról szóló előteij eszté- sében ismét hitet tett a nagy volumenű kölcsönfelvétel szükségessége mellett. S mivel annak törlesztésével kapcsolatban Steiger Gyula aggályosán az adóemelést emlegette, Gerlóczy alpolgármestemak alkalma nyílt a jövedelmező beruházások önfinanszírozó jellegét hangsúlyozni.412 A tanácshoz hasonlóan a közvélemény is hajlamos volt mereven „jövedelmező" és „ nem jövedelmező" beruházásokra osztani az szükséges invesztíciókat, előbbiekből nem vélvén finanszírozandónak az utóbbiakat. A megszorító intézkedéseket mind a tanügyi beruházások, mind a közmunkák tekintetében elképzelhetőnek tartották.413 A közoktatás terén oly sokszor hangoztatott nagyvonalú áldozatvállalásnak éppenséggel ellentmondott Steiger Gyulának a népiskolai fejlesztések megkurtítására, polgári iskolák „vasúti konduktorokat képző haszontalanságára" vonatkozó megjegyzése.414 Ilyen körülmények között csaknem provokációnak hatott a tanács 20 milliós kölcsönfelvételi előterjesztése egy 1880 márciusában tartott külön értekezleten, majd a pénzügyi és gazdasági bizottság a „szűkebb keretben végrehajtandó közmunkákra ” 5 milliós javaslattal hozakodott elő - mérsékelvén az ambíciókat. Kamermayer polgármester - érzékelvén az elutasító hangulatot - kényszerűen visszavonult, s végül csak a kórházlétesítésre követelt plusz 1 milliót. Beszédében ingerülten hívta fel a törvényhatósági bizottság tagj ainak figyelmet a kisszerű takarékoskodás és a távlatos városfejlesztés egymást kizáró voltára. „Ha a közgyűlés terheket vállalni nem hajlandó, egyszerűen el kell ejteni a kitűzött célokat. A tanács álláspontja annál könnyebb lesz, minél kevesebb kölcsönt szavaz meg a közgyűlés, mert kevesebb fedezetről kell gondoskodni ” - hangoztatta. Jellemzőek voltak a városatyák reakciói. Akölcsönt ellenzők közül Sárkány József kir. táblai elnök, V. kerületi virilista a később felvirágzó „ dunai kereskedelem ” eredményeitől tette volna függővé a tehervállalást; Légrády Károly a túlköltekező és csődbejutott Firenzét emlegette; Busbach Péter az eddigi eredmények lekicsinylését nehezményezte és a „fokozatos előremenetelt ajánlotta"; Halász Géza pedig élénk helyeslés közt úgy 412 A Hon, 1876. október 26-27. 413 „Azon intézetek körül, melyeknek fenntartására a várost törvény nem kötelezi, akarva, nem akarva redukciókat keilend behozni, továbbá meg kell szorítani az 1870. X. te. illető rendelkezéseinek módosítása útján, bizonyos közmunkáknak eddigi aránytalan nagy mérvű folytatását... " - szólt az indoklás. Pesti Napló, 1879. november 19. 414 Pesti Napló, 1880. március 16. 215
