Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Nemzeti centrum, mint lokalitás: a megoldhatatlan dilemma. Szupralokalitás és a főpolgármester szerepe

alapintézményének, rendező keretének fogja fel. Ezzel voltaképpen az 1848 előtti időkre visszanyúló szemlélet érzületi restaurációjához járul hozzá. A kiegyezés pillanataiban kibocsátott kormányrendelet („Intézmény ”) is az eötvösi, hazánkban egyébként soha életbe nem léptetett osztrák községi törvény szellemében szögezi le: „ a szabadság végelemzésben nem más, mint az önkormányzat joga. Ejog alig van valahol szélesebb alapra fektetve, mint nálunk: helyhatósági intézményeinkben. Ezekben tehát a nemzetnek oly kincse rejlik, amelyre nem lehetünk eléggé féltékenyek... ” Adokumentum egyébként a központi kormányt is önkormányzatként értelmezi, s az ország működőképességét e két hatalompolitikai tényező eredményes, összehangolt tevékenységétől teszi függővé.14

Az önkormányzati jogaikat visszanyerő pest-budai városi köröket viszont jórészt hidegen hagyta a kormány ezen, Jciteij esztő értelmű” önkormányzat-koncepciója, sokkal inkább saját hatásköri lehetőségeik izgatták őket. Ezért a kormány szándékainak napvilágra kerülésekor mindkét város sietett kinyilvánítani azon óhaját, hogy beleegyezése nélkül törvény ne szülessék a városegyesítés kérdésében.15 Gerlóczy Károly pesti tanácsnok 1869 októberében össze is állította azt a törvénytervezetet, amelynek számos elemét figyelembe is vette a kormány saját önkormányzati javaslatának kidolgozásakor.16

A kormány felügyeleti hatásköre, annak teijedelme, valamint a főváros, mint lokalitás problematika egyként fontos szerepet játszott a törvényjavaslatok képviselőházi vitái során. Kulcskérdés volt a kortársak számára az önkormányzati működéssel szemben érvényesítendő kormányzati felelősség ügye: álljon-e tényleges befolyással rendelkező főispán, illetve főpolgármester az immáron törvényhatóságnak átkeresztelt municipium élén.17

1867 és 1873 között Pest és Buda kormányellenőrzése - miként korábban is - jószerivel közvetett módon, a közgyűlési jegyzőkönyvek jóváhagyása úlján történt. Az 1869-től meginduló városi szervezési javaslatok a kérdéssel - jellemző

14 IDEIGLENES, 1849.; Minisztertanácsi Határozat. 1867. április 10.

15 BFL IV.1303.f. 291/XI/1868. lvt. sz.

16 Gerlóczy Károly tervezete, 1869. október 31. In: GÁRDONYI, 1913.

17 „A jópolgármester választása körüli érdeklődés jellemzésére szolgálhat azon tény, hogy Rust Bernât bizottsági tag Brünnből tisztán szavazatának beadása végett jött meg haza, s választás után ismét visszamegy Brünnbe üzleti dolgainak elintézése végett. ” - adta hírül az újság. Pesti Napló, 1873. október 26.

18