Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
A főváros és FKT eljárásjogi viszonyát persze az előbbi javára igyekezett módosítani az a javaslat, amely az általános rendezés és szabályozás ügyeiben hozandó végleges döntést a két fórum egybehangzó álláspontjához kötötte volna. Ám a közgyűlés a fennen hangoztatott ingatlantulajdonosi érdekvédelem szempontjával szembe helyezkedve a testületi érdeket állította előtérbe azon rendelkezésével, amely harmadfokú jogorvoslati lehetőséget csak az első két fórum eltérő határozatai esetében tett volna lehetővé. Az a javaslat pedig az építési szempontból inaktív telekspekuláció elleni rendelkezésként értékelhető, amely szabályozások alkalmával a közterületre eleső teijedékek árát csupán az utcai homlokzat beépítése esetében szándékozott kifizetni a telektulajdonosnak. A néhány megszorító rendelkezésnél számosabbak voltak azonban az ingatlanbirtokosok érdekében szóba hozott javaslatok. A közgyűlési vita pregnánsan érzékelteti a városmenedzselésben közvetlen felelősséggel rendelkező főtisztviselők és a szűkebb választói érdekeket képviselő közgyűlési tagok eltérő érdekérvényesítési törekvéseit. Az említett szabályozási kérdéskör egy másik vonatkozása tárgyalásakor ugyanis több közgyűlési tag is - Kiss Péter, Busbach Péter, Matolay Elek-a magántulaj don korlátozását nehezményezve ellenezte a tanácsnak a telekspekulációt kordában tartani és a közpénztárat lehetőleg kímélni szándékozó fontos javaslatát. így a végül is elvetett előterjesztésben megtiltották volna a véglegesen még nem szabályozott telkeken történő építkezést, illetve a szabályozást követő értékemelkedés következtében már nem méltányos kártalanítási igényről való előzetes lemondást követelték volna meg az érintett telektulajdonosoktól. Hiába utalt az illetékes Gerlóczy alpolgármester arra, hogy a javaslat csupán a már 1838 óta folytatott gyakorlat legalizálását célozta, s figyelmeztetett az ellentmondásra, amely az ingatlantulaj donosi érdekek aggályos képviselete, s a főváros közösségi szükségletei között fennáll. Mint ingerülten megjegyezte: „ ha minden lépten-nyomon magánjogi kifogásokkal állnak elő: akkor a főváros fejlődése, szépítése, nagy nemzeti célok illuzóriusakká válnak”. A város fejlődésének dimenzióit alulértékelő avagy burkoltan telekspekulációs célzatúnak értékelhető ezzel szemben Fuchs Ignác virilista képviselőnek a legkülső, V. építési övezet vonatkozásában tett azon indítványa, amelyben azt igényelte, 341 341 Pesti Napló, 1881. március 25. 187
