Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában
hogy „ott akárki, akárhogy építhessen s bár a szabályozási vonalra épít is, annak háborítatlan birtokában hagyassék 50 évig". A háztulaj donosi érdekek védelmében nem vetette el a közgyűlés Matolay Elek azon pénzügyi szempontból irreális javaslatát sem, amely az árvízveszély elhárítása folytán általános szükségességként elvégzendő lejtszínmagasság-emelés miatti kártalanítást mondott ki.342 Az építési övezeti elvet, s az övezetek városesztétikai szempontú beosztását a főváros is a Közmunkatanácshoz hasonló módon képzelte el, ám a beépítés műszaki normái, urbanisztikai igényei tekintetében számos könnyítést hozott javaslatba. Az esztétizáló látványigény mellett a kistulajdonosi tőkeérdekeket is figyelembe veendő, a fővárosi tervezet - az FKT rendelkezésével ellentétesen — egyrészt kimondta például, hogy „az első építési övezetben az utcára szolgáló épületek minimális magassága az udvari részre ki nem terjesztetik”; s a szerényebb urbanisztikai igényeknek megfelelően a 15,36 méteres FKT-házmagassági minimummal szemben csak 12 méterest írt volna elő, - még itt sem téve kötelezővé emeletes házak építését. Élénk vitát eredményezett a pinceépítés kérdése. Az 1. és II. övezetre vonatkozó általános kötelezettséget kimondó tanácsi javaslattal szemben Auspitz Róbert virilista ékszerkereskedő indítványa nyomán a közgyűlés az I. övezetben csupán az épület utcai frontján tette kötelezővé pince létesítését; Máttyus Arisztid ügyvéd, korábban közmunkatanácsi tag, IV. kerületi városatya indítványa pedig a gyártulajdonosokat mentesítette ettől a tehertől.343 A fővárosi községpolitika kistőkések érdekeit jobban figyelembe vevő voltára utal a tény, hogy az FKT 120 négyszögöles építési telekminimumával szemben a helyhatóság ennél jóval csekélyebb - 70 négyszögöles - házhelyekkel is beérte volna; továbbá a két udvari szárnyépület építését 10 öles homlokzathosszhoz kötő eredeti előírással szemben a főváros megelégedett volna 7 öllel is. 342 Hiába igyekezett felhívni a figyelmet ezen szándék abszurditására Halász Géza egykori Pest városi tiszti főorvos, mondván: „Az Üllői úton a boulvardírozás, s más vonalakon is a szabályozás számos házat 1 öl 1 ,/2 öllel is eltemetett. Mi lenne a városból, a közpénztárból, ha mindezeket kifizetni kellene. " Pesti Napló, 1881. március 25. 343 Auspitz amúgy 1870-ben háromemeletes bérházat építtetett a Kerepesi út 1519. sz. alatt, 1871-ben pedig egy második emeletráépítést kezdeményezett szintén a Kerepesi út 17. sz. másik bérházában. 188
