Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Nemzeti célok, országos–helyi érdekek és hatáskör-viták kormány és helyhatóság viszonyában

Légrády és Scheich esetében ilyen adat egyáltalában nem is bukkan fel. Magyarán személyes célzatú érdekmotiváció direkt formában nem mutatható ki.337 Mind a magántulajdon feletti rendelkezés, mind az autonómia intenzív igényé­ről az említett Kiss Péter nyugalmazott pénzügyi tanácsos akciósorozata tanúsko­dik. Kissnek jelentős szerepe volt az FKT tervezetének megbuktatásában, aki e sikeren felbuzdulva az ezt követő években élénk egyéni propagandába kezdett. Különvéleményét saját költségén kinyomatta, s kerületi népgyűlések szervezésén fáradozott, ahol buzgón agitált az ingatlantulajdonhoz kötődő elidegeníthetetlen jogok sérthetetlensége érdekében. Úgy vélte, a helyhatósági beavatkozás a „ közér­dek határain túlterjedve, az építtetni akaró polgárokat felesleges gyámság alá he­lyezi ”, s a közérdekű terheket a háztulajdonosokkal fizetteti meg. A „ beavatkozás és gyámkodás ... költséges és pazarló építkezésre erőszakolja a polgárokat Nyo­mós érvként hatott ezek mellett még, hogy a megdrágított építkezések adj ák fő ma­gyarázatát a magas lakbéreknek is.338 Tény, hogy a korabeli felfogás is drágának tekintette a pesti építkezéseket más metropoliszokkal való összehasonlításban.339 Hosszú vajúdás után, 1881-ben került végül közgyűlés elé az önálló fővárosi tervezet, amely számos ponton eltért a Közmunkatanácsétól. A teijengős és nehe­zen áttekinthető szerkezetű joganyag kétségkívül könnyíteni szándékozott az elő­írásokat, mely elsősorban az építtető ingatlantulajdonosok érdekeivel vágott egybe. A közgyűlési vita is főként ezen kérdések körül zajlott.340 337 Kiss Péter min. osztálytanácsos, VIII. kér. képviselő 1872-ben a Tömő utcában egyemeletes; Molnár Endre kereskedő 1882-ben a Kerepesi úton III emeletes; Steiger Gyula pedig 1871-ben Zuglóban egyemeletes nyári lakot építtetett magának. A nyomdatulajdonos Légrády és Scheich Károly budai patikus 1861-1889 között nem építkezett, ám hozzájuk kötődnek a legegyértelműbb „háztulajdonosi szövegek”: Légrády: „ ... veres fonalként végig vonul e szó: 'fizess V fizess amikor építeni akarsz, fizess mikor építesz, fizess mikor bevégezted az épí­tést... Scheich: a tervezet „... akkor készült, midőn még minden rózsás színben tűnt fel. Ak­kor a házi urak 20%-ot fizettek, most 39%-ot. Kérdi, arany gyapjas birka-e a háziúr, hogy azt csak folyton nyírni akarják hol egy tekintet a házakra meggyőz bennünket, hogy nincs ház a fővárosban, melyben ne volna üresen álló szállás. " Pesti Napló, 1877. március 15. 338 Az Építési Ipar. 1880.35. SZ-, augusztus 29. „Londonban 4szer olcsóbb egy kültelki 3 szobás ház építése ", Bécs és Berlin szabályai is sokkal liberálisabbak - állította a Kiss-sel egyébiránt nem rokonszenvező szaklap. 339 „Bécset kivéve alig van város a világon, hol oly költséges modorban építkeznének, mint ná­lunk... " - állította például Fodor József. FODOR, 1877. 19. p. 340 BFL IV. 1403.a. 186/1881. (március 24., 26., 28., április 6., 7.) kgy. sz. 186

Next

/
Thumbnails
Contents