Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

leszkedő karrierstratégiákkal rendelkeztek. Jellegadó vonásnak ezért nem is annyira a generációváltás nyomán bekövetkező új társadalmi konfigurációk, mobili- zációs fejlemények tekinthetők, inkább az egyes famíliákhoz tartozók nagy száma, s az újként bekerülteknek főként a korszak végén szembeszökő egyfajta koncentráltsága szúr szemet. F óként a Bródyak, Deutschok, Brüllök, Glückkök, Krauszok, Mezeyek, Schreyerek, Schweigerek említendők.

Különösen szemléletes a Pester Lloydnál populárisabb másik német nyelvű magyar napilap, a Neues Pester Journal körül törmörülő Bródyak esete; a közgyűlésben is aktív Zsigmondot (1873-1894) 1885-ben az ügyvéd Samu, majd 1897-bena lap felelős szerkesztője, Lajos követi. Bródy Ernő országgyűlési képviselő, Vázsonyi Vilmos nagy híve 1906-ban csatlakozik a család „fővárosi képviseleti vállalkozásához”, őt 1909-ben majd még Emil műszaki cikk-kereskedő követi. így az 1909-1912-es ciklusban nem kevesebb mint öt Bródy vesz részt tagként avagy póttagként a főváros községpolitikai életében. (Ebből is kiviláglik, hogy a demokraták uralta Újvárosháza ekkoriban már korántsem csupán a privilegizált keveseknek volt a vadászterülete...)

Nem lebecsülendő községpolitikai térerővel találkozunk a hatvani Deutschok esetében sem. Az egyesítés évében még csupán két virilis, Bemát (1873-1894) és Gusztáv (1873-1876), valamint Sámuel képviseli a vagyonos újpolgári rétegeket, akikhez 1882-től már Sándor (1903-ig) is csatlakozik.

Természetesen a főként a fővárosi malomiparban meghatározó Brüllök is képviseltették magukat a fontos helyi fórumon; így az 1873-ban bekerült (1885-ig tag) malomigazgató Miksát később Lipót (1876-1894), máj d Mór (1903-1906), végül Alfréd (1909-1912) követi. A réteg képviselőinek széleskörű lipótvárosi elfogadottságára, egyben a korabeli községpolitika jelentőségére utal, hogy az elöljáróságok 1893-as reformját követően Mór tölti be elsőként az új kerületi városbírói posztot is.

Hozzájuk hasonlóan intenzív lipótvárosi községi és közösségi élet jellemezte a Mezeyeket is. Az egyesítés alkalmával a Rókus kórházi főorvos Adolf (1873-1876) és a Lloyd köréhez tartozó, az egész korszakon át aktív Mór (1873-1912) nyitotta meg a família későbbi közgyűlési szerepléseinek sorát. 1882-től fogva rajtuk kívül ugyanis még ketten: Lajos (1885-1894) és Sándor (1882-1912) csatlakoznak, s vesznek részt a főváros parlamentjének munkájában, avagy állnak póttagként rendelkezésre.

167