Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Társadalmi profil

6. sz. ábra. Virilisek száma adónagyság szerint, kerületenként — 1873

■ 2001-2500 2501-3000 >í 3001-3500 « 3501lajdonosok figyelmen kívül hagyásával) 84%-os arányban fordultak elő, addig a közgyűlésbe került pesti értékképviselők esetében ez a mutató csupán háromötö- dös (60%). Az összehasonlításokból a kereskedelmi tényezőknek az összes reálszférába tartozó virilisek körén belüli meghatározó volta (52%), míg a városházi értékképviselők esetében ezek kisebb súlya (41%) is megállapítható.

Érdekesek az ipari és kereskedelmi tényezők aránykülönbségei is. Az összes pesti virilist figyelembe véve, a kereskedelmiek többen voltak (43,3%) az ipariaknál (28%), viszont a közgyűlés értékképviselői körében az arány - ugyan kisebb különbség mellett, de -már fordított volt (ipariak: 31,4%, kereskedelmiek: 25%).

A virilis közgyűlési tagok adózási adatait elemezve, s az ipari ágazatok képviselőit a kereskedelmiekkel összehasonlítva azt találjuk, hogy az ipariak aránya az egyre nagyobb adózók körében csökkent, a kereskedelmiek viszont a különböző adókategóriák között nagyjából azonos mértékben fordultak elő, a legnagyobb adózók körében pedig az arány meg is fordult, s itt már a nagykereskedők voltak többen, mint a tőkés iparosok.

108