Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása
IV 3. Az udvar bírák illetékessége és hatásköre A várak gazdasági szervezete a 16. században folyamatosan változott a végvárrendszer különböző helyein: Murány esetében is megfigyelhető ez a folyamat. 25 A vár királyi kézre kerülése után a gazdasági szervezet élére Feigel Péter udvarbíró került, aki 1550. évi kinevezésétől 1551. november 5-i távozásáig az uradalom gazdasági szervezetének, személyzetének felügyeletét, a Gömör vármegyei tizeddel kapcsolatos teendőket, valamint az élelemellátás napi feladatait látta el. Mindezért 100 mFt fizetést kapott, melyet 25 mFt ruhapénz egészített ki. Beosztottai számát illetően utasítása nem biztosított számára nagy teret. Egyetlen írnokot/számvevőt 26 tarthatott (25 Ft-os fizetéssel), öt lovas katona tartására évente fejenként 16 mFt-ot, négy gyalogos tartására havonta fejenként két mFt-ot kapott. Természetbeni ellátmánya meglehetősen jelentős volt, három közepes nagyságú hordó bort, havi egy hordó sört, 2910 kg (100 szepesi köböl) búzát, 5820 kg zabot, 6 szalonnát és 60 bárányt engedélyezett számára utasítása, ebből azonban el kellett látnia a felsorolt személyeket is. Murány első kinevezett udvarbírájának, Feigel Péternek 12 pontos utasítását három lényegi részre tagolhatjuk: az általában vett gazdálkodással, a vasbányászattal, illetve a hűségével, fizetésével foglalkozó részekre. Utasításának első pontja általánosságban szólt arról, hogy a vár jövedelmeinek gondozását neki kell ellátnia, és az ebből származó jövedelmet a vár szükségleteire kell fordítania. Azt azonban, hogy pontosan milyen javak tartoztak a várhoz, a Magyar Kamara valószínűleg nem is tudta pontosan, ezért a falvak és a különböző területek jövedelmeinek pontos számbavétele után a jobbágyok számát és szolgálatait is össze kellett írnia. A vár jövedelmeinek kezelésével a 2., 6., 9-10. és a 12. pont foglalkozik. Ezek a pontok (bár meglehetősen általánosak) utalnak minden fontos tevékenységre: a vár javairól készült összeírások alapján kell a jövedelmeket adminisztrálnia, élelemtartalékot kell felhalmoznia, és - háromszor is kiemelten említve - pontosan kell a 25 Az egri vár gazdasági szervezetére: RUZSÁS 1939., valamint KENYERES 1997., összefoglalóan KENYERES 2001/b. 26 A latin rationista magyar fordítása lehet számtartó is. Jómagam inkább a számvevő kifejezést használom, bár elfogadom Bán Péter lektori véleményét, miszerint a rationista a várban a számadást végezte, ennek elfogadását a Magyar Kamara számvevéssel foglalkozó hivatalnokai végezték.