Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása

ben az időszakban született, és amelyet Ernő főherceg adott ki, már egyáltalán nem említi a királyi föhadparancsnoki tisztet.

18 Az uralkodó mellett a Haditanács, illetve a bányavidéki főkapitány volt a prefektus felettes szerve, akiknek utasításait el kellett fogadnia. IV. 2. A kapitányok illetékessége és hatásköre A vár kapitányainak katonai feladatairól az uralkodó utasításban rendelkezett.

19 A murányi kapitányok feladatai közül a fontosabbak: a vár őrzése, illetve megvédése az ellenséges támadásoktól, a várban állomásozó katonaság felügyelete és a vár gazdasági személyzetének szükséges támogatása. Mindezért havi 50 rFt fizetést kapott, ezenfelül az uralkodó fizetett hat könnyülovast (egyenként havi 3 rFt 45 kr zsolddal), négy drabantot (gyalogos katonát) havi 8 rFt és hat munkást havi két rFt 30 kr zsolddal, akiket közvetlenül a kapitány szolgálata alá rendelt. Még nyolc vend

20 puskást alkalmazhatott hírszerzésre, az erdei utak figyelésére és biztosítására, akiknek havi 2 rFt 30 kr járandóságuk volt. Dominies kapitány utasítása szerint a várban száz német gyalogos katona (nyolcvan puskás és húsz alabárdos), három tüzér, három ács, két kovács, két kőfaragó, négy apród, egy őrmester, egy-egy sípos és dobos állt a vár védelmére. A várban több alkalommal folytattak mustrát, részletes összeírás a katonaság összetételéről azonban csak 1565-ből maradt fenn.

21 Ebből kiderül, hogy ekkor még a száz német gyalogosból húszat közvetlenül a kapitány alá rendeltek. A sze18 Ez a példa azt is mutatja, hogy a legfelső szinten sem volt állandóság az igazgatás területén. Az uralkodó helyett Ernő osztrák főherceg (1553-1595), Miksa másodszülött fia, II. Rudolf öccse jegyezte Herberstein utasítását. Ernő egyébként 1576-tól Ausztria, Magyarország és Horvátország ideiglenes kormányzója, 1578-tól a magyarországi véghelyek irányítója volt. Magyarország története 1526-1686. 614-616. p. Székhelye Bécsben volt, de a fontosabb ügyekben Prágában székelő bátyjához kellett fordulnia. Magyarországi ügyekben utoljára 1587-ben lépett fel, ezután Alsó- és Felső-Ausztria kormányzója, 1594-től németalföldi kormányzó. 19 A kapitányoknak a felettes katonai szervekhez való viszonyát, amelyekről az utasításaik és bestallungjaik is szólnak, fentebb már ismertettem, így azokról ebben az alfejezetben már nem ejtek szót. 20 A vend kifejezés a korabeli német nyelvben a szláv etnikumot jelöli. 21 Michael Krammer és Georg Widmer kamarai biztosok és Carl Haid mustramester vizsgálata Murányban. MOL E 554 Fol. Lat. 1274 fol. 311 r-318v.