Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása
mélyzet annyiban tért el, hogy hat munkás helyett nyolc, három ács helyett kettő, ugyanakkor az utasítással szemben egyetlen kőfaragó sem szolgált Murányban. (Kőfaragóra a korabeli várakban azért volt szükség, hogy az ágyúkhoz lövedéket faragjanak, a vasgolyók elterjedése miatt azonban ezt a költséges és lassú munkát meg tudták takarítani.) A három tüzér közül egyikük tüzérparancsnokként („magister artellariae") kettő pedig tüzérként („magistri bombardarum") tűnik elénk. A mustra szerint egy profosz („lictor" bírásokodással megbízott katona) is szolgált várban. Herberstein kapitány 1584. évi utasításában ugyanennyi fizetéssel egy steckenknechtet (foglár) említenek. Sajnos a kapitányi utasítások sokkal rövidebbek, mint az udvarbírói utasítások: alig szólnak a tisztek pontos feladatairól, rangsorukról és még sok egyéb olyan katonai feladatról sem, amelyet bizonyosan elláttak. Annyi azonban kiderül, hogy a hadnagyokat a kapitányok választhatták maguknak (Herbersteinnek a Haditanács jóváhagyását is meg kellett ehhez szereznie); más forrásokból az is kiderül, hogy ez a lejjebb szolgáló tisztek esetében is így történt, mivel gyakran rokonaikat helyezték tiszti pozícióba. Hadnagy és zászlós mindenkor egy-egy, az utasítás szerint őrmesterből is csak egy szolgált a várban, de Georg Feicht von Stauffen őrmester (1554-1556) példája azt mutatja, hogy ebből a posztból talán több is létezett (a kapitány egy 1554-ben, az uralkodóhoz írt levelében 22 az „első" őrmester helyett Georg Feucht von Stauffen kinevezését kérte). A kapitány alatti rangsor az 1565. évi mustra szerint tehát a következőképpen alakult: a hadnagy (vicecapitaneus, Leitnandt) helyettesítette a kapitányt. Járandósága 30 rFt volt, amelyből egy apródját is fizetnie kellett. A hadnagyi beosztás azért volt kiemelten fontos, mert a murányi gyakorlat szerint a kapitányok rendszeresen, évente legalább egy-két hónapot, sokszor azonban ennél is többet voltak távol a vártól. A hadnagyot követte a zászlós (Fähnrich), aki havi 20 rFt, az őrmester (Wachmeister), aki havi 16 rFt fizetést kapott. Bár a zászlós egy apródot is fizetett, a számára megállapított összeg nagysága jelzi, hogy magasabb rangban állt, mint az 22 ÖStA HKA HFU RN 5. Konv. Febr. Murány, 1554. december 11.
