Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IV. A királyi Murány katonai és gazdasági irányítása

Maskó Menyhértnek a Haditanács felállása után öt hónappal, 1557. április l-jén kiadott bestallungja ennek ellenére még ugyanazt a felettest nevezte meg, mint Dominies bestallungja és utasítása: „Irer Majestät oder derselben jetzigen oder künftigen Generallobristen Veldthaubtman". A tényleges irányítást-a Haditanács jegyzőkönyvei szerint - ennek ellenére már az új bécsi hatóság látta el, nemcsak utasításokat, parancsokat adott az új kapitánynak, hanem Maskó is a Haditanácshoz fordult különféle ügyeiben. A jegyzőkönyvi bejegyzések példázzák ezt a helyzetet a leginkább. Míg az Udvari Kamara jegyzőkönyveiből szinte teljesen eltűntek a murányi hadi ügyek intézésére vonatkozó bejegyzések (1557-1559 között pusztán négy bejegyzés), addig a Haditanácsjegyzőkönyveiben 1557-1558 között 33 bejegyzésből 20 bizonyosan katonai vonatkozású. A fennmaradó bejegyzések ugyanakkor a vár katonáinak ellátására, később a tizedbehajtásra vonatkoznak. Ezekben az esetekben a legtöbbször arról van szó, hogy a kapitányok igyekeztek a Haditanácson keresztül is nyomást gyakorolni a kamarai szervekre (a Magyar Kamarára is), hogy az ellátást javítsák. A véletlenszerűen kiválasztott, viszonylag békés 1570-es év Haditanácshoz érkezett beadványai alapján készült bejegyzések szerint Maskó Menyhért februárban a kastély ellátása és egyebek ügyében, márciusban a német gyalogosokról és hat hónapi szabadságkérelméről, a kastély alatti gyalogosok hiányáról, áprilisban a vár alatti gyalogosokról júliusban pedig arról írt, hogy adjanak neki pénzt élelemvásárlásra (ezt az Udvari Kamarának továbbították).

16 A Haditanács murányi ügyekben januárban Maskónak a német katonák számának csökkentéséről, februárban a kastélyról, márciusban az általa kért 50 magyar gyalogról igényelt, valamint szabadságáról kért információt, áprilisban a kastélyról és Maskó elbocsátott szolgája ügyéről, végül augusztusban arról írt, hogy a krasznahorkai kapitány a gömöri tizedből bizonyos bevételeket elvett.

17 A Haditanács végig megőrizte szerepét a vár királyi kézben maradása, illetve Murány zálogba adása után is. (A zálogosok tehát nem tehettek a várba rendelt katonasággal olyasmit, ami ellentmondott a záloglevélben foglaltakról.) A végvári szervezet következő periódusa 1578-tól 1591-ig terjedt, amelynek kezdeti időpontját a bécsi haditanácskozásokhoz köthetjük, és azt az úgynevezett védelmi övezetek kialakítása jellemezte. Herberstein 1584. évi utasítása, mely eb16 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 151. 24v., 37v., 40r, 46v. és 92r. 17 Uo. Bd. 152. 12v., 24v., 35r., 40v., 47v., 57r. és 128r.