Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)
1548-ban törvény született Murány kapcsán Basó Mátyás ellen, annak súlyos ostrom és az ellenszegülő halála lett a vége. Időközben a háttérben elkezdődhettek a tárgyalások. Első jelentősebb eseményük az 1609. január 26-án aláírt reverzális volt, amelyben az uralkodó az 1607. évi záloglevélben rögzített 60 ezer Ft és a katonaság ellátására adott 36 634 rFt 29 kr ( = krajcár) összeg értékben számára új záloglevelet állított ki." Rottal kijelentette, hogy a teljes összeg kifizetése esetén a birtokot visszaadja, de addig is jó zálogbirtokosként látja el kötelességeit, és Murányt épségben megőrzi. Az eljárás ezzel azonban nem ért véget. A Murányban 1609. április 2-án kelt levélben Rottal jelzi ugyan, hogy nem áll szándékában az átadást megakadályozni, sőt éppen Széchy az, aki már másodszor halasztotta el a pénz átadásának időpontját, 100 de kijelenti, hogy addig nem kívánja átadni az uradalmat, amíg Széchy meg nem téríti a vár épületeire fordított költségeit. A főösszeg kifizetése kapcsán kikötötte, hogy csak német és cseh érméket haj landó elfogadni. A következő feltétele az volt, hogy Széchy vegye át és fizesse meg az ő ingóságait (marhákat, gabonát élelmet és mindenféle ingóságokat). Arra hivatkozott, hogy egykor Herbersteintől a várat úgy vette át, hogy az ingóságokat még külön kifizette. Tiltakozott az ellen, hogy a pénz átadására Bécsben kerüljön sor, mert a bécsi pénzátvétel számára nagy költséget, kényelmetlenséget és veszélyt jelentene. Murányt csak akkor hagyja el, ha költségeit és a zálogÖsszeget teljesen megkapta. A helyzetet kettejük által megoldhatatlannak ítélő („mert az lehetetlen, hogy egymással meg tudjunk egyezni") Rottal azt javasolta, hogy az uralkodó nevezzen ki pártatlan bizottságot, amelyben fele-fele arányban szerepelnek németek és magyarok, akik az átadáshoz szükséges megegyezést elősegítik. Végezetül saját és „magyarnak született" feleségének idős korára tekintettel azt kérte, hogy fenti kéréseit az uralkodó támogassa. Az uralkodó július 15-re, Bécsbe tűzte ki Széchy és Rottal számára azt a határnapot, amikor a pénzátadásra sor kerülhet. Ennek kapcsán Rottal Murányban július 7-én kelt levelében azt írta, hogy sajnos betegsége miatt nem tud megjelenni. 101 Hozzáteszi azonban, hogy nincs kétsége afelől, hogy az aktus amúgy sem jöhet lét99 Ebben magát Freiherr, Erb Silber Camerer in Steyer und Pfanndth Inhaber der herschafft Murannak nevezi. ÖStA HKA HFU RN 97 Konv. 1609. Jan. fol. 47-48. A Bécsben kelt iratot saját aláírásával erősítette meg. 100 ÖStA HKA HFU RN 97 Konv. 1609. Okt. fol. 129-131. 101 ÖStA HKA HFU RN 97 Konv. 1609. Okt. fol. 132-134. Murány, 1609. július 7.
