Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

nevezett ága is idetelepedett. Jolsva a murányi vár, valamint Sajógömör közötti út felénél található, a 14. század közepétől átveszi mind Murány, mind Nagyrőce központi szerepét. Hamarosan a település városi és vásártartási kiváltságot is kapott. Jolsva mellett eredeti határához tartozott az a négy falu - Hizsnyó, Lubenyik, Mnisány és Koprás -, amelyeket a Rátoldok alapíthattak. A Rátoldok alapításának bizonyítéka, hogy ezekkel a falvakkal a 14. század közepe előtt nem találkozhatunk. Közülük Hizsnyó lehetett a legkorábbi alapítás - 1427-ben már 25 portával rendelkezett- és a Jolsva-völgyi bányászat megindulásakor a környék bányáiban dolgozó bányászok lehettek az első lakosai, csakúgy, mint Mnisánynak (első említéskor még Monohrét). Előbbinek leányfalva Lubenyik, utóbbinak pedig Koprás. Az uradalom lehetőségeit és fejlődését jói mutatja, hogy az 1427. évi dikajegyzék szerint Gömör vármegye legnépesebb városa Jolsva volt.

18 A jolsvai Rátoldok tudatos uradalomszervező munkáját mutatja, hogy az uradalom két, nem általuk alapított és nem birtokukhoz tartozó falvát is megszerezték, így amikor 1435-ben Jolsvai Györggyel a család kihalt, már Jolsvatapolca és Stivéte is az uradalom része. Csánki Dezső valószínűsítette, hogy már 1421 -ben a Bebekek zálogban bírták a jolsvai uradalmat, ekkor ugyanis a Lorántfiak tiltakoztak, hogy a Jolsvai család azt a Bebekeknek elzálogosíthassa.

19 1435-ben a Perényiek kapták zálogba, de 143 8-ban Erzsébet királyné azt állítja, hogy ezen uradalmak eddig 6000 forintban a Pelsőcziek (Bebekek) kezén voltak. Ekkor újabb 6007 forint fejében Perényi Jánosnak élete tartamára adta zálogba. Perényi Jánost 1439-ben be is iktatták a zálogos birtokba, miután előbb a Bebekeket annak élvezetétől eltiltották. 1453-ban V. László új adományként mint urafogyott vagyont (néhai Jolsvai Györgyét) adja ugyan Perényi Jánosnak, de megjegyzi, hogy ez idő szerint a Bebekek tartják kezükön. A jolsvai vár ekkor már csak rom. 1461 -ben Jolsván ismét várat („castellum") említenek, még mindig a Bebekek kezén, annak ellenére, hogy a Perényieket zálog címen már 1454-ben beiktatták. 1466-ban még folyt a küzdelem a két család közt az uradalomért. Csánki szerint az uradalom központja ekkor Jolsva város, ami még 1469-ben is a Bebekek kezén volt. Összegezve az ellentmondásos adatokat, azt valószínűsíthetjük, hogy a Bebek család nem engedte ki kezéből a területet. 18 ILA 1944-1976. I. 197. p. Hozzáfűzi, hogy az összeírásban Rozsnyó nem szerepelt. 19 CSÁNKI 1890. 125-127. p.