Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

Jolsva és Murány fejlődését jelentősen befolyásolta, hogy a husziták a 15. század közepén Murány várát elfoglalták és megerősítették. Kivonulásuk után a birtokigazgatási központ Jolsváról Murányba települt.

20 Ez a középkori esemény véleményem szerint azt igazolja, hogy az uradalom birtoklása szempontjából mennyire lényeges volt Murány erődítésekkel és az azt őrző katonasággal való ellátása. Nyugalmasabb időkben a célszerűség a jolsvai uradalmi központ mellett szólt, azonban az országot érő külső, huszita támadás bebizonyította, hogy Murány katonai birtoklása egyet jelent a völgy tényleges uralmával. Murány vára középkori hadászati szerepe és jelentősége - a forrásadottság miatt korlátozott mértékben - csak a huszita harcokban vizsgálható. IIa Bálint azon a véleményen volt, hogy a várat IV. Béla építtette a tatárjárást követő tervszerű várépítkezések során (amit szerinte az is igazol, hogy a vár magas fekvése jól illeszkedik a király „várépítő munkatervébe"), hadászati szerepe pedig az volt, hogy a völgyet, illetve a zólyomi és liptói részek felé lassan kialakuló átjáró utat védelmezze.

21 Az Árpád-korban nem ismerünk olyan forrást, amely a vár ostromáról említést tenne, és nem is valószínű, hogy harci cselekmények központjába került volna. Ennek egyik fő oka az, hogy nem volt szerepe az ország északi határainak védelmében, így nem volt kitéve idegen csapatok támadásainak. Miután pedig magánkézre került, és vára még épségben volt, a feudális magánföldesúri villongásoknak azért sem lett célpontja, mert szinte lakatlan és ezért csekély értékű terület központjában feküdt. Tomásik szerint a murányi várhegyre már 1440 körül husziták telepedtek le, akik valószínűleg sziklavárat építettek oda, amely 1461-ben még biztosan létezett.

22 Állítását részben erősíti, részben gyengíti a Murányt említő, ebben az időszakban született kevés oklevél: 1438-ban és 1439-ben két-két, 1453-ban pedig egy oklevélben Murányról csak azt jegyzik meg, hogy vámmal rendelkezik, 1454-ben azonban már egyértelműen várat („fortalicium") említenek.

23 1461 előtt azonban nincs adatunk arra, hogy a husziták valójában megszállva tartották volna a várat. 1461 után egyetlen várostromról van - közvetett - bizonyítékunk. A vár kiváló védhetőségét felismerő husziták ugyanis megszállták Murányt, ezért királyi utasítás20 ILA 1944-1976. III. 57. p. 21 Uo. 56-57. p. 22 Fortalicium, 1499-ben pedig Castrum Murán. CSÁNKI 1890. 126. p. 23 1438: MOL DL 13248, 38655.; 1439-ben: 13323 és 13334, 1453-ban 14627; 1454-ben: 15307.