Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

IX. Bíráskodás

IX. Bíráskodás Murány irányítóinak a védelmi és az ehhez köthető ellátási feladatokon túl gondoskodniuk kellett a jogszolgáltatásról is. A feudális jogfelfogás szerint ugyanis az udvarbíró a távol lévő földesúr (jelen esetben a király) teljes jogú meghatalmazottja és képviselője volt.

1 Saját kezdeményezésére úriszéket hívhatott össze, valamint elfogathatta, letartóztathatta az engedetlen jobbágyokat. Ha valaki személyét sértette, úgy büntették, mintha földesurát sértette volna. Az udvarbírónak kezdetben a földesurat bíráskodási funkciójában helyettesítő feladatköre lehetett, de ezt egyre inkább háttérbe szorította az uradalom gazdasági irányítása.

2 Később a közvetlen felügyeletet az egyes birtokokon a tiszttartók (officielles) látták el. Ezeket is a földesúr nevezte ki familiárisai közül, a nagyobb uradalmakban több tiszttartó is volt, sőt előfordult altiszttartó is. A tiszttartó feladata nem a közvetlen gazdasági irányítás, hanem egyfajta „rendészeti" és igazságszolgáltatási szerep volt. Az udvarbíró tehát, „a magyar elnevezése ellenére, ritkán bíráskodott a birtok népei fölött, ezt a funkciót az úriszéken általában a várnagy és a tiszttartó - meghívott esküdtekkel együttesen - látta el".

3 A jogtörténeti munkák kevés szót ejtenek a 16. században folytatott feudális jogszolgáltatás gyakorlatáról. Eckhart Ferenc összefoglalása alapján tudhatjuk, hogy a telket érintő ügyekben a földesurak bírói hatáskörébe tartoztak a jobbágyok és a zsellérek, valamint a jobbágytelken élő nemesek.

4 A bírói joghatóságot az úriszéken keresztül gyakorolták, ide került minden, az úrbéri jogviszonyból eredő 1 VARGA (szerk.) 1958. 1047. p. 2 KENYERES 2002/b. 47^19. p. 3 Uo. 49. p. A tiszttartó (officialis) elnevezés a korszakban ingadozó, gyakran udvarbírákat is neveztek így, de Murányban officialisnak neveztek olyanokat is, akik kisebb gazdaságszervező feladatokat láttak el. 4 ECKHARDT 1946. A földesúri joghatóság: 224-227., a polgári és büntetőjog (elsősorban a megyei és felsőbb szinteket tekintve): 391^107. p.