Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása
Nem találtam utalást a konyha működésére. Valószínűleg a kapitány és a magasabb rangú vendégek, illetve a katonák külön konyhán étkeztek. A katonák, egyenként a családjukkal, vagy többen társulva, magukra főztek. A saját konyhára utal az a panaszuk is, hogy az utóbbi időben nem kaptak elég tűzifát. 138 Ha tűzifa-elszámolást vezettek volna, következtetni lehetne a konyha működésére. Szintén érdekes volna, ha tudnánk, milyen körülmények közt fogyasztották el a sört és a bort, de sajnos egyetlen utalás sincs a várban működő kimérésre, kocsmára. Az elfogyasztott mennyiségből mindenképpen arra következtethetünk, hogy erre külön helyiség szolgált, amit az is alátámasztani látszik, hogy az 1558. évi inventáriumban a sörkamra felszerelései között egy söntésasztalt („Schennktisch") is feltüntettek. 139 Az élelmet a kezdeti időszakban rossz körülmények között, a vár magtárában, faépületben tárolták. Az 1558-ban a várban vizsgálatot folytató biztosok a gabona tárolásának körülményeit annyira rossznak találták, hogy sürgősebb feladatnak tartották egy új magtár építését, mint a fegyvertár létesítését, pedig a fegyvereket is gyalázatos körülmények között tárolták. 140 Összegezve az elfogyasztott élelemről rendelkezésünkre álló adatokat, kijelenthetjük, hogy a jó minőségű kenyér, a többféle hús és a szeszes italok, valamint az esetenként kiosztott sajt és hal színesebb étrendet mutat, mint amilyen egy nyugat-európai mezei vagy helyben állomásozó katona étrendje lehetett. A várnak mindig elegendő sókészlete volt, így a sóhiánybetegségek és a sóhiány kapcsán keletkező fertőző betegségek kialakulására kevesebb esély volt. VIII. 3. 2. A várban alkalmazott árszabások és jelentőségük Szegő Pál szerint helytől és időtől függött, hogy ingyen vagy pénzért jutottak-e a katonák élelemhez. 141 „Az ország egyes vidékein [...] inkább nagyobb zsoldot adtak a végbelieknek, de nem élelmezték őket az állam költségén, bár sokszor állami készletből éltek itt is, csakhogy pénzért. Sokszor a katonák zsoldjuknak csak egy részét 138 ÖStA KA AFA 1561/11/2 s. d. 139 MOL E 211. Ser. III. 22. t. 140 ILLÉSSY 1894. 229-230. p. 141 SZEGŐ 1911. 262-274. p.
