Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása
dó sörtmért ki zsoldjuk terhére. 123 A január l-jétől június 30-igterjedő időszakban - amikor is 37 alkalommal főzött - egy főzéshez 2,5 korec komlót használt fel, december végéig pedig a 41 főzéshez 3 korecet alkalmanként (összesen 215,5 korec). A sör ebben az évben 1430,4 mFt-ot jövedelmezett a várnak. A sörfőzde létrehozása és üzemeltetése nem volt egyszerű feladat. A sörfőzdét először a váron kívül állíthatták fel. Az 1556. évi elszámolásban azt olvashatjuk, hogy 22,5 mFt-ot fordítottak új üst és más felszerelések vásárlására, mivel Bebek Ferenc a bronz főzőüsttel együtt a sörfőzdét is elpusztította. Egy 1558-ban készült inventárium szerint a vár területén és a vár alatt (lehet, hogy nem a kastélyban, hanem csak a vár közelében) is volt egy sörfőző épület. 124 Lehet, hogy a vár területén azért létesítették a sörfőzőt, hogy garantálni tudják az állandó, biztonságos működést, az esetleges török vagy más fegyveres pusztítások ellen. A sört a vár német katonasága fogyasztotta, más jelentősebb vásárlóközönsége nem volt. Folyamatos üzemeltetésének legjelentősebb indoka a nyereséges működés volt, de a német katonaság számára a sörfogyasztás bizonnyal többet jelentett élvezeti cikknél, illetve a napi folyadékszükséglet pótlásánál. Otthonról hozott életvitelükből, szokásaikból keveset tudtak átmenteni az idegen, zord hegyi vár környezetébe. A sör előállítására tett folyamatos erőfeszítések, a vár terményeinek és pénzének erre a célra fordítása a vár vezetőinek egyik legfontosabb feladata kellett hogy legyen. A katonák ellátásában nem játszott jelentős szerepet a gömöri tizedből származó bor; amennyiben bort mértek ki a katonáknak, általában a piaci árnak megfelelő összeget kértek érte. Az alábbi táblázatban a katonák és a várban szolgáló személyzet zsoldjának, illetve fizetésének terhére a limitált áron (a bor esetében piaci áron) kimért élelem árát, valamint az élelem beszerzésére fordított összeget tüntettem fel. 123 Gömöri tizedjegyzék 1590 13/a füz. „Inn Abschlag Irer besoldung auff Rabisch geben, Jede Pinndt Per ain Kreuzer." A „rabisch" a szláv eredetű rabusse 'színia, bélfa' szóból származik, és arra utal, hogy adósságként felírták: rovással jelölték ki, mennyivel tartozott. LEXER 1932. 124 MOL G 211. Ser. III. 22. t.
