Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

Murányba.

112 Khöler 1554. szeptember 3-i halálát követően utóda Szepesi Gergely lett, akit élésmesterként 1555-ben említenek először, majd neve az 1557. évi elszámolásban is többször feltűnik. Az ő tevékenysége sem tartott sokáig, mivel az 1558. február 6-án a várba érkező várvizsgáló bizottság elbocsátotta. A bizottság ugyanakkor Kiszeli Péter udvarbírót bízta meg az élésmesteri feladatok továbbvitelével. Segítségül Pathok Mátyás számvevőt („rationista") adta mellé."

3 Ettől fogva az élelemmel kapcsolatos tényleges tevékenység a számvevőre és beosztottjaira hárult. Hivatalba lépésekor a murányi élésmester a várban talált vagy a később, bármiféle adó címén a várba szállított élelmet mindenféle kártól megvédeni és megőrizni tartozott. Ami ebből a katonák napi élelmezéséhez szükséges volt, azt számadásába fel kellett vennie. A szétosztott élelmet a katonák zsoldjának terhére, hitelbe adhatta ki. A kapitány utasítása szerint a katonák minden más egyéb tartozásuk előtt kötelesek a zsoldból az élelem árát kiegyenlíteni; a katonák élelmét az udvarbíró és az élésmester a szükséges mennyiségben biztosítja. Amikor a katonák megkapták fizetésüket, az udvarbíró a zsoldból levonta az élelem ellenértékét. A kapitánynak vigyáznia kellett, hogy azok (mármint az udvarbíróék) az élelmet ne rosszhiszeműen vonják le. Az élelem tárolásával, előállításával és szétosztásával a pékek, mészárosok, sörfözők és a pincemester foglalkoztak. Közvetve szintén az élelmező személyzethez tartoztak, és ezért időszakos fizetést húztak, a szekeresek és a pásztorok. A tized behajtásában, feldolgozásában és adminisztrációjában ez a személyzet nem vett részt, feladatuk csak a tizedből származó kicsépelt gabona, bor, juhok feldolgozása, őrzése, illetve szállítása volt. A szállítási feladatokra ebben az évben 16 lovat tartottak, amelyből kettőt az emelőgép meghajtására, a többit a napi szükségletre szolgáló fa és sör várba szállítására használtak."

4 112 Ember Győző szerint Murány esetében van tudomásunk az első élésmesteri utasításról. EMBER 1996. 274-275. p. 113 ILLÉSSY 1894. 234-235. p. Az 1559. évi elszámolásból Pathok Mátyás a várvizsgáló bizottság utasítására (az elbocsátott Szepesi helyett), 1558. február 13-tól 1559. július 6-ig az élelem kiosztását is végezte, amiért évi 50 forintot, összesen 70,46 forintot kapott. Bár a bizottság jelentésében az szerepel, hogy a számvevőnek évi 32 forintot szántak, a számadásban 1550-től több esetben is 50 forintot számoltak el éves fizetésére. 114 Uo. 229. p. A szállítási feladatok áttekintésére az 1584-ben készült inventárium ad lehetőséget, ekkor nyolc élelemszállításra használt szekér, három nagyobb szekér - amelyekkel a vár területén szállítottak -, két nagy szán? (traha) és egy kétkerekű, a sör szállítására használt sze-