Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

A murányi udvarbírói utasítások és a kamara által kiadott tizedutasítás összehasonlításakor a tizedszedés egy eddig fel nem ismert részletére is fény derül, miszerint a rendszer kettős volt. IIa Bálint a tizedszedőkről megjegyezte, hogy hol a vármegyei nemesek, hol a Murányban szolgáló katonák közül kerültek ki.

71 Ezt a tizedjegyzékek és a köztük található utasítás alapján jelentette ki. Nem vette figyelembe az udvarbírói utasításokat, illetve a kamarai levelezés fennmaradt anyagát (zárójelben kell megjegyeznem, hogy IIa Gömör megyéről szóló monográfiájában általában nem használta a végvárrendszer működésével, fenntartásával kapcsolatban keletkezett forrásokat). Az említett források alapján azonban egyértelmű, hogy a dézsmálást egyszerre két-két, egymást is ellenőrző tizedszedő páros végezte. Ez a rendszer annak ellenére, hogy az első fennmaradt kettős jegyzék 1559-ből származik,

72 már 1551-ben is működött. Feigel Péternek a tizedgabona begyűjtéséről tett jelentéséből ugyanis megtudhatjuk, hogy a Magyar Kamara megparancsolta, az udvarbíró emberei közül négy írástudót („homines litteratos") kell a gömöri tizedszedők mellé küldenie. Ezek jegyzéket készítettek, melyet aztán az udvarbírónak adtak át.

73 1573-ban Nagy Mihály, a kastély vajdája, valamint Pongratz Hägen, avar alkapitánya a katonai páros, és Pápocsi Máté lehetett a kamara kinevezettje, aki ugyanazokról a kerületekről nyújtott be tizedelszámolást a kamarának.

74 Az 1581-ből és 1582-ből fennmaradt Gömör vármegyei tizedjegyzékek esetében minden tizedkerületről két-két jegyzék készült, illetve maradt ránk. Tornay Mátyás, a vár alatti kastély vajdája Balog, Ajnácskő és Gede, valamint Murány és Ratkó,

75 Mathias Kraus alkapitány pedig Krasznahorka, valamint Putnok tizedke71 ILA 1940-1941. 234-236. p. 72 A katonai páros által készített jegyzékből hiányzik a murányi uradalomban szedett tized, de a másik fennmaradt jegyzékben ezek az adatok is szerepelnek. Lásd 1559/1. és 1559/2. füz. 73 MOL E 41 1551. No. 40. 1551. augusztus 7. 74 Gömöri tizedjegyzék 1573/1-5. füz. Hogy ez nemcsak murányi sajátosság, arra a következő adatunk van: I. Rudolf leirata a Szepesi Kamarának több ügyben: mivel a végvárak legnagyobb bevételei a bérelt tizedekből származnak, de az udvarbírák által kiküldött decimátorok nemcsak hogy károsan működnek, hanem a népet is sújtják, ezért a főkapitánynak megparancsolták, hogy a decimátorok mellé alkalmas embereket küldjön ki, akik mindent regesztumba vesznek, és figyelik a tizedelést, majd beküldik az illető kapitánynak a jegyzéket, hogy lássák, mennyi jövedelemre számíthat ténylegesen a vár; ezeket a regisztrumokat a kapitányok majd továbbküldik a kamarának. ÖStA HKA GBU Bd. 397. fol. 536r-539v. 1582. november 9. 75 Gömöri tizedjegyzék 1581/1. füz. fol. 1-22. és 1581/5. füz. fol. 133-162.