Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

1,5 mFt földbérrel tartoztak. 1573-ban mindhárom falu földbére ugyanannyi maradt, robottal ugyanúgy a várnak tartoztak, ennek mértéke és fajtája ugyanakkor nincs részletezve. Kislehotán az elhagyott telkeket a várnak kaszálták. (Az ajándékokat azonban egyik településnél sem nem vették számba, de mindhárom falu tizedkötelezettségét igen.) Jolsvatapolca kaszálással tartozott, a szénát azonban nem a várba, hanem a jolsvai allódiumba kellett szállítaniuk, a fát karácsonykor Murányba. A falu egy nap kaszálással és kilenceddel is tartozott. Karácsonykor fejenként fél mérő zabot kellett az udvarbírónak beszolgáltatni. Az egész telket bírók 1,5 mFt földbérrel, a zsellérek plusz egy nap kaszálással és aratással is tartoztak. 1573-ban karácsonyi ajándékkötelezettségük már annyival megemelkedett, hogy lakosonként egy szárnyast is adniuk kellett, de az igazán lényeges változás az volt, hogy a cenzus összegét a lakosok számától függetlenül évente 14,5 mFt-ban határozták meg. A faluhoz három hold föld is tartozott, melyet ha kaszáltak, a szénát a várnak kellett adniuk, ha a várnak nem volt rá szüksége, el kellett adniuk. A szénégetők itt is hasonló módon adóztak. Süvétén 87,5 dénárt tartoztak földbérként fizetni, amelyből az utolsó részletet a várba szállított egy jolsvai mérő zabbal váltottak meg. Kilencedet is fizettek, amelyet 1549-ben Bebek vett el. A süvétei egy kőre járó malom jövedelme egyrészt a molnárt, másrészt a várat illette. (Az összeírok itt is megjegyzik, hogy ez a malom a jövőben két köre is járhat.) A lakosoknak páronként egy szekér fát kellett a várba szállítaniuk, illetve kaszálással és aratással is tartoztak. A várnak a faluban tíz hold földje volt, melyet ez évben négyen műveltek, és a várnak járó részt a várba kellett szállítaniuk. Az uradalom egyetlen faluban található parókiáját itt írták össze. 1573-ban karácsonykor fél korec zabot és egy szárnyast kellett fejenként a várnak beszolgáltatni. Ekkor már nem említik, hogy mennyi föld tartozott a várhoz, de azt igen, hogy a lakosok mind a szántót, mind a kaszálót tartoztak a vár számára művelni. Azt is megtudjuk, hogy a malom továbbra is egy köre járt, a molnárnak a liszt egyharmada jutott. Az utolsó számba vett falu, Periász egy szekér bor szállításával, valamint a jolsvai allódiumon aratással és kaszálással volt terhelve. Egy egész telek után 1,75 mFt földbérrel tartoztak. 1573-ban karácsonykor fél korec zabot és egy szárnyast kellett fejenként a várnak szolgáltatniuk, és kilenceddel is tartoztak. A robotot teljesen a várnak kellett teljesíteniük.