Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

folytatott gazdálkodás felújítására kapott parancsot. Felhívták ugyanakkor figyelmét, hogy ezt követően ne a saját, hanem az uradalom hasznára fordítsa és könyvelje el a Polonkánál, a Bacuh réten tartott sok kancát és más állatot. Pontosan el kellett számolnia a rétekről a robotmunkával kaszált szénával, a kenyérsütés miatt keletkezett korpával, amellyel a disznókat és más barmokat kell etetnie, vagy el kell adnia, de a legelők és erdők jövedelmeit is elkülönítve és pontosan kellett nyilvántartania. Az udvarbíráknak kiadott utasítások mellett néha arra is maradt forrásunk, hogy az udvarbírák hogyan ítélték meg maguk a gazdálkodás lehetőségeit. Feigel Péter például tudta, hogy a Murány elfoglalása utáni időszakban az uradalom jövedelmei nem elegendők a vár ellátására, ezért 17 pontban összegezte javaslatait a helyzet javítására. Az első pontban az uradalom lakosainak növelését javasolta, s ennek két lehetőségét látta. Elsősorban arra lenne szükség - írta -, hogy a vár közelében fekvő néhány települést csatolják Murányhoz. Második lehetőségként felvetette, hogy Bebek Ferenc hagyja el azokat a - meg nem nevezett - falvakat, amelyeket lefoglalt. Feigel az esztergomi érsek birtokában lévő, Murányhoz szintén közel található Rozsnyót, Püspökit, Velkenyét és egyéb falvakat is szerette volna az uradalomhoz csatolni, mivel ezekkel a településekkel Muránynak sokkal több robotmunka állna rendelkezésre. Breznóbánya megszerzését is felvetette, s ezt azzal is erősíteni kívánta, hogy Breznó közelebb fekszik Murányhoz, mint Zólyomhoz. így a murányi uradalom több emberrel rendelkezne, és jobban, kisebb költséggel tudná megvédelmezni a várat, mint Wolf Pucheim zólyomi ispán. Feigel továbbá a rákosi uradalom felére is szemet vetett. A murányi udvarbíró szerint a Krasznahorkához tartozó rákosi vár uradalmának 300 vagy még nagyobb számú lakosa félig a Bebekek birtokában volt, csakúgy, mint Rákos, ahol 300 vagy még több paraszt élt, és amelyet Bebek Murány elfoglalása után teljesen magához vett, és jelenleg is magánál tart. Bebek Ferenc nemcsak a részben Murányhoz tartozó rákosi uradalmi falvakat, hanem a murányi uradalom vasbányáit és vasmüveit is bitorolta. Feigel szerint ez 24 hámort és 32 hutát jelent, véleménye szerint ezeket is vissza kell venni. Feigel javaslatának negyedik pontja a vasbányászat teljesen új alapokra helyezéséről szólt. (Fentebb már részletezett javaslatai szerint az uralkodónak Murány központtal egy vaskamarát kellene létrehoznia, melytől a Bebekeket teljesen el kellene zárnia.) Feigel ezt követően ismét csak a murányi uradalom erőforrásainak bővítésére tett javaslatot. Megemlítette, hogy Tornay János három ,jó" falvát, Kelemért, Poszobát és Rást ismét csatolják a murányi uradalomhoz, mert e falvaknak mind a