Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

Feigel bár már az ostromot követően a várban tevékenykedett, csak 1550. április 15-én kapta meg udvarbírói utasítását.

26 Az uralkodó azzal a szándékkal nevezte ki Feigelt, hogy az ország legjelentősebb vaslelőhelyeit birtokló uradalom gazdasági vezetőjeként szervezze újjá a bányászatot.

27 Maskó Menyhért első utasítása Feigel utasításához képest azt az újdonságot tartalmazza, hogy amennyiben arra alkalmas területeket talál, hozzon létre ott majorságot, ezzel is segítve a vár ellátását, akárcsak az educillációval befolyt összegekkel (külön tiltva azt, hogy saját hasznára árusítson bort, sört vagy bármi mást). Maskó utasításának megfelelően működtette a kocsmáitatás rendszerét.

28 1569-től azonban új rendszerre tértek át, ezért az 1574-ben kiadott újabb utasítás szerint már ezt a rendszert rögzítették. Az újabb rendszerben a falvak a kocsmáitatás megváltoztatásért akkora megváltást fizettek, amelyből a kastélyban állomásozó harminc katona közül tízet tartottak el. Úgy tűnik, a rendszer megváltozásának legfőbb oka az volt, hogy a törökök miatt veszélyesebb volt a borkimérés. (Azt sajnos egyáltalán nem tudjuk, hogyan folyt a murányi uradalom falvaiban a kocsmáitatás: a vár saját kocsmát tartott, vagy helyi lakosainak jobbágyainak adta ki a borkimérés feladatát.) Ekkortól a várban a kapitány, a vár alatt pedig a gyalogosok kapitányának elszámolása alá tartozott a helyben a katonáknak (is) kimért bor elszámolása. Maskó újabb utasítása szerint a robotszolgáltatásokról is számot kellett adnia, ha arra parancsot kapott. (Sajnos ilyen elszámolás nem maradt fenn.) Herberstein utasítását e pontban még azzal egészítették ki, hogy amennyiben az extraordinaria vagy a robotszolgáltatásokat saját szükségleteire fordítaná, arról is köteles számadást adni. Fát, szénát és más javakat saját konyhájának ellátására 30 forintnál nagyobb értékben nem használhatott fel. Második utasításában Maskó Menyhért a kilenced és a tized külön nyilvántartására, a vár alatti és a jolsvai majorság török pusztítás utáni felépítésére, az ott 26 Kiadva: KENYERES 2002/b. 476-480. p. 27 Feigel tevékenységére: HECKENAST 1991. 89-93. p.; SARUSI KlSS 1997. 79-98. p. és SZŰCS 1990. Élelmezés 22. és 42. p. 28 A kocsmáitatás (educillato) lényege az volt, hogy a jobbágy saját termésű borát csak Szent Mihály napjától (szeptember 29.) karácsonyig vagy újévig mérhette ki, ráadásul csak hétköznapokon. Ezen időszakon kívül csak a földesúr árusíthatott bort vagy saját kocsmájában, vagy megbízott jobbágyai által. VARGA 1958. 1022. p. Maksay Ferenc részletesebb, de lényegében azonos meghatározásában az is szerepel, hogy a falunak néhol alkalma volt a kocsmáitatás megváltására, a száraz kocsmára (educillum siccum). MAKSAY (szerk.) 1959. 823. p.