Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VIII. A vár gazdálkodása, a katonaság ellátása

fél évre terjedt ki, de ez még mindig nem indokolja ezt a magas összeget. Valószínűleg már a korábbi évek növekvő bevételei is a környék uralmi viszonyainak átalakulása és az erősödő várharcok miatt alakultak így. Úgy tűnik, a Bebekek elleni hadjárat(ok), az Ajnácskő és Szendrő körül 1566-ban folytatott harcok hatására a kereskedők a Murány alatt vezető utat választották. Nehezen érthető ugyanakkor, hogy ez miért volt jobb számukra. Mindkét vár ugyanis viszonylag közel helyezkedett el Murányhoz, és a dél felé vezető utak alattuk/mellettük vezettek el, így a kereskedők további útjuk során is ki voltak téve veszélynek. Más magyarázat ugyanakkor nehezen képzelhető el ennek a számadási ciklusnak kiemelkedő vámbevételeire. 8. táblázat Az uradalom vámbevételei 1557-1578 1557 1562 1563 1564 1565 1566 1567 Murány 16 92,83 225,1 152,6 80,29 182,9 605,5 Sumjác 6,85 10,94 4,37 53,74 166,1 89,26 316,4 1568 1569 1570 1571 1572 1578 Murány 55,14 19,37 19,51 23,67 29 23,1 Sumjác 55,42 29,8 16,19 14,81 7,34 8.89 A vár alatti és a sumjáci vámbevételeket összehasonlítva azt látjuk, hogy az előbbiből legtöbbször magasabb jövedelmet élvezett a vár, ami azt mutatja, hogy ezen az útvonalon jelentősebb volt a forgalom. Az 1598-ban felvett urbárium szerint a vámot Sumjácról áthelyezték Polonkára.

15 A vámos vallomása szerint ennek a vámnak ekkor évente kb. 20 mFt volt a jövedelme. Az 1564. és 1573. évi urbáriumból megismerhetjük az uradalom két vámjának vámtételeit. Az 1564-ben készült urbárium szerint Severinus Sawka murányi vámos eskü alatt vallotta, hogy ha a vámon 100 zsindelyt vittek keresztül, akkor abból 10-et vett el. Ha egy szekér rezet, akkor azért egy mFt-ot, ha „petriae panni"-t vittek, akkor szekerenként 50 dé15 MOL E 156 U. et C Fasc. 24. No. 79.