Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VII. Vasgyártás és vasgazdálkodás

munkásokat. A helyzet 1602-ben sem változott: a besztercebányai tisztviselők jelentése szerint, amely a zálogba adás miatt készült, Murány uradalmában még a vashámorokból származhatott jövedelem, de egy ideje, az erdélyi helyzet miatt a legtöbb hámort elhagyták. Az öt jolsvai hámorból a már említett erdélyi szállítási nehézségek miatt csak egy működött időszakosan, amelyhez Csetnekröl szállítják az ércet, ami több mint egy napot vesz igénybe.

81 Talán az erdélyi kapcsolat fontosságát jelzi egy érdekes adat is. Egy nagyrőcei hámoros, akinek nevével a murányi adójegyzékekben évtizedekig találkozhatunk, Hans Schramko („Johannes Schramko, concives Revociensis") 1578-ban 198 darab kősót (53,45 mázsa) adott el a várnak a katonák ellátására 42 mFt értékben. Erről nyugtát állított ki, amelyet, mivel sem írni nem tudott, sem pecséttel nem rendelkezett, Ciprian Fried lelkész írt meg és hitelesített.

82 Ez arra utal, hogy a vas előállításával foglalkozó nagyrőcei polgár kihasználta a kereskedés lehetőségét, és visszafelé - a szintén jelentős hasznot hajtó - sót szállított. A vaskereskedelem, a háborús viszonyok ellenére tehát nemcsak a hódoltságba, hanem Erdélybe is irányult. A kereskedelmi kapcsolatok folytonossága a széttagolt országrészek között nem új felfedezése a magyar történettudománynak.

83 A murányi vas nagymértékű exportja olyan területekre, amelyekkel enyhébb vagy erősebb mértékben, de a 16. század folyamán a Magyar Királyság mindvégig harcban állt, azt igazolja, hogy ezek a konfliktusok a hétköznapok kereskedelmében zavart okozhattak ugyan, de meggátolni nem tudták. Azok a kísérletek, amelyek Dersffy főkapitánytól vagy Murány várának kapitányától, Herbersteintől, ennek megakadályozására irányultak, nem jártak sikerrel. Ezt már azért is furcsának vélhetjük, mert más kereskedelmi cikkekkel szemben a vas- és fegyverkereskedelem különösen fontos stratégiai szerepet játszott az egymás elleni küzdelemben. 81 ÖStA HKA HFU RN 72. Konv. 1602. Jan. 177r-181v. Besztercebánya, 1601. augusztus 18. A besztercebányai alkamara jelentése Murány elszámolásairól és az uradalom bevételeiről az Alsó-ausztriai Kamarának. 82 Gömöri tizedjegyzék 1578/12-20. 83 A gazdag szakirodalomból itt csak Ember Győző müvére utalok: EMBER 1982.