Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

vánvaló, hogy ezek, a későbbi várleltárak segítségével is pontosabban meghatározható épületek jórészt a 16-17. században épülhettek, de az már csak régészeti feltárásokkal tisztázható, hogy a 14. és 15. században voltak-e építészeti előzményeik. A Tornaallyai Jakabnak adott Szapolyai-kiváltságlevélben említett várerődítések ugyanakkor arra utalnak, hogy a Mohácsot megelőző időszakban történtek építkezések a várban. A Von Casea olasz hadmérnök által 1684-ben rajzolt, legkorábbi murányi rajzon a kapu melletti sziklán még jól azonosítható egy, a várfalakkal nem összefüggő, ék alakú védfal. Ez egyértelműen a 16. században, Murány hadászatilag kiemelkedő időszakában készült, és már az 1740. évi oldalnézeti ábrázoláson is csak egy apró töredék látható belőle, amely Claude Rochet mérnök rajzának jelmagyarázatán már nem is szerepel.

139 A Von Casea által rajzolt felülnézeti ábrázoláson a várfal mellett futó úton azonosítható az az öböl, amelyet azért alakítottak ki, hogy a vár emelőgépének kosarát (vagy más, utólag nem meghatározható szerkezetét) itt rakodják meg azokkal a terhekkel, amelyeket aztán a lóval hajtott emelőgép a sziklafalon csúsztatva a várba emelt. (A legkorábbi ábrázolás ugyanakkor arányaiban kevésbé tükrözi a valódi méreteket, mint a 18. században készültek.) A vár hadászati képességét alapvetően meghatározta, hogy milyen védőművek, épületek, illetve kiszolgáló létesítmények álltak rendelkezésre. Utóbbiak közül rendkívül fontosak voltak az élelem előállítására szolgáló építmények. A várban járó biztosok 1551-ben beszámoltak arról, hogy Murányban óriási szükség van egy új malomra, mert a régi több más dologgal együtt tönkrement.

160 Véleményük szerint olyan épület kell, amelyben marhák járatásával lehet az őrlést végezni, ezért az uralkodó Feigelnek megparancsolta, hogy az ehhez szükséges költségeket az uradalom jövedelmeiből teremtse elö, sőt a Magyar Kamarának még ugyané napon egy emelőgép elkészítését is elrendelte. Erre azért volt szükség, mert e nélkül nehéz a várba szállítani a szükséges tüzelőt, fát, élelmet és az építőanyagokat. A gépnek olyan lóval meghajtott szerkezetnek kellett lennie, amilyen a hainburgi várban is volt. Elkészítésére a Magyar Kamarának 200 mFt-ot kellett adnia. Ugyanezen parancs szerint már 1550-ben megkezdődött egy kút ásása, amellyel tíz ölt haladtak előre, és még húsz 159 ÖStA KA K. il. K. General Archiv. Kartensammlung, Inland C: V. Murány. No. 1. 485/12. A-D. 160 ÖStA HKA GBU Bd. 387. fol. 208v-209v. Bécs, 1551. április 28.