Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete
volt hátra. 161 Ennek költségeire 40 mFt-ot vagy valamivel többet fordíthattak. Szükséges volt még annak a falnak a javítása is, amelyet az ostromkor szétlőttek, valamint annak a sziklának a lebontása, ahonnan a falakat az ostromkor lőtték. A katonák elszállásolása is nagy gondot okozott, 1551. április 9-én Feigel azt kérte az uralkodótól, tiltsa meg a kapitánynak, hogy a katonákat a sütőházba kvártélyozza be, mivel ott a liszt szitálását és a kenyérsütést akadályozzák. 162 Úgy tűnik, a felsorolt feladatokban nem sok előrehaladás történt. A várban szükséges átalakításokról és építkezésekről 1553-ban egy olasz építész készített felmérést, 163 amelyben összegzi, hogy Murányban milyen építkezésekre lenne szükség. Véleménye szerint a kapunál mellvédet („Prust wehr") kell emelni, ahonnan a várból ki lehet jutni, javasolta egyúttal, hogy a feljárattal szemben, ahonnan Murányt leginkább lőtték, rombolják le a sziklát. A már ásni kezdett kutat 45 öl mélyre kell mélyíteni, egyúttal néhány védművet és az emelőgépet is meg kell építeni. Az építőmester véleménye szerint annak ellenére, hogy a fentiek jelentős költséggeljárnak, azért is végre kell hajtani őket, mert Murányban jelenleg 100 gyalogos szükséges a vár védelmére, de 50 is elegendő lenne, így a zsoldköltségeket is csökkenteni lehetne. 1553 januárjában az uralkodó megsürgette a Magyar Kamarát, hogy a murányi építkezéseket hajtsák végre. 164 Az emelőgép létrehozása kapcsán meghagyta, hogy ha másképp nem lehetséges, Ausztriából hozassanak mestert a megépítésére. A szükséges pénzt a Kamarának kellett az udvarbíró rendelkezésére bocsátania. Az 1556. évi részletes udvarbírói elszámolásból tudjuk, milyen építkezéseket folytattak éppen Murányban. 165 A Murány alatti malmok építésére március 24-én 3,5 mFt-ot, a várban található malom helyreállítására 4 mFt-ot fizettek. A Bebekek által tönkretett sörfőzőben is jelentős helyreállításokat kellett végezni. Leonard 161 Trencsén 1550. május 1. és december 31. közötti elszámolásában egy mFt-os tétel szerepel, annak a bányásznak (montanista) az útiköltségére, aki Trencsénböl Murányba utazott, hogy megvizsgálja, hol ássák ki a kutat. MOL E 554 Fol. Lat. 1368/1. 162 MOL E 136. 5. köt. fol. 473v. 163 ÖStA HKA HFU RN 4 Konv. 1554. Jan.-Febr. fol. 83r-v. 1553. november 13. Joan Maria Speciosa levele Sigismondo de Pisának az egri és a murányi vár építkezéseiről (olasz). (Végén német fordítás), fol. 84r. Az egri vár építkezései kapcsán egy 4 pontos feljegyzés, fol. 86r-87v. 164 ÖStA HKA GBU Bd. 388. fol. 129v-130r. Graz, 1553. január 19. 165 MOL E 554 1727. tételszám, 65. doboz. fol. 995-996. Kiszeli Péter murányi udvarbíró 1556-os részletes elszámolása.
