Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

hegytetőt körülölelő, kilométeres, kőből épült várfalat a késői Árpád-kor viszonyai között nem tudták volna felépíteni, hanem az is, hogy az első említése után (1271) húsz évvel, 1291-ben már romokban állt. Ha elfogadjuk IIa állítását, és az építkezések megkezdését a tatárjárás utánra tesszük, akkor körülbelül annyi idő alatt épült meg (a negyvenes évek közepétől-végétől számítva 1271-ig), mint amennyi időre a pusztulására volt szükség. A logikus következtetés tehát - ha a vár valóban ezen a hegycsúcson épült-, hogy először egy kisebb területű, a hegytető többi részétől talán egy árokkal elválasztott kisebb vár épülhetett, valószínűleg köböl.

155 A szlovák régészek azt feltételezik, hogy a vár déli részén, a nyelv alakú területen az ott romjaiban máig meglévő, a falaival közvetlenül a szikla szélére épült lakótorony lehetett az Árpád-kori vár lakótornya. Ezt és a mellette, eredetileg valószínűleg víztározónak készült, sziklába vájt létesítményt valószínűsítik a legkorábbi épületnek, melyet egy 7-8 méter széles árokkal választottak el a vár többi részétől.

156 A vár többi része jórészt a 14-15. század folyamán épülhetett meg. A falakba bástyákat építettek: délnyugatra egy félkör, északkeletre egy kör, délkeletre egy késő gót alapú bástya található.

157 A vár reneszánsz kápolnája szintén a várfalba épült. Az 5,2 + 5,2 méteres hajó keletre néző apszisban záródik, a fal mellett pedig egy téglából épült kripta áll. A várkapun reneszánsz stílusú torony található, a kapu mögötti védművek után az 1564-re datált hadszertár épülete található. A feltárás a fennsík közepén egy 14,5 méter átmérőjű, kör alapú épületet talált, amelyet a vár hajtányos malmaként azonosítottak. A vár legnagyobb épülete a palota, amelynek falán egykor márványtábla volt Széchy Tamás és Wesselényi Ferenc nevével. A modern szlovák kézikönyvek leírásában jó néhány olyan épület azonosítására nem került sor, amelyek a vár 17. és 18. századi ábrázolásairól még meghatározhatók, és amelyek már ábrázolásuk időpontjában romos állapotban voltak.

158 Nyil155 Ezeket a feltevéseket Feld István professzor sem tartja valószínűtlennek. Köszönöm, hogy véleményét megosztotta velem. 156 PLACEK-BÓNA 2007. 211. p. A váralaprajz ugyanakkor ezen a területen nem jelez semmiféle Árpád-kori árokkal vagy fallal elkülönített falrészletet: SLIVKA-VALLASEK 1991. 169. p. 157 Uo. 169-170. p. 158 A 18. században készült színes térképek Bécsben találhatók: ÖStA KA K. u. K. General Archiv. Kartensammlung, Inland C: V. Murány. Már csak ezen okból is indokolt, hogy a vár területén a jövőben régészeti feltárásokra kerüljön sor!