Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

hadszertáros azt nyilatkozta, hogy a murányi vas rossz minőségű, 1557-1560 között mégis jelentős mennyiségű vasat használtak ágyúöntésre. Ez azt mutatja, hogy a murányi uradalomból vas-cenzus címén érkező vasból igenis lehetett kis kaliberű ágyúkat, illetve szakállasokat készíteni/önteni. Ezt igazolja az 1584-ben készült inventárium, amelyben két Scharfentindl öntésére alkalmas sablont említenek, és ugyanitt egy szerkezetet, amely azonban már egy ostromágyú készítéséhez használatos.

152 Néhány tényező azonban a kassai hadszertár mellett szólt Muránnyal szemben. Muránynak hátrányára vált a nagy távolság a felső-magyarországi végvárak egy részétől, Kassa központi fekvése miatt e tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetben volt. A mesteremberek, illetve a városi iparos réteg technikai szintjének hiánya is hátrány lehetett Murányban, amit a kapitány és a provizor alkalmazásában álló mesteremberek, illetve néhány ideiglenesen szegődtetett iparos pótolhatott,

153 de mint láttuk, az alkalmas hadszertárosok és fegyverkészítők előteremtése nagy gondot okozott a murányi kapitányoknak. VI. 3. Hadászati és egyéb építmények Az a vár, amely mai romos állapotában a Cigánka csúcsán található, döntően a 15-16. század fordulóján jöhetett létre, úgy, hogy a sziklaperemekre falakat építettek. A korábbi időszakra vonatkozóan Murány keletkezése kapcsán a népszerűsítő és a szakirodalom tényként kezeli, hogy az Árpád-kori vár is a Cigánka csúcsán állt.

154 Ezt a feltevést ugyanakkor alapos régészeti felmérés nem erősítette meg, de az bizonyos, hogy a vár egyébként rendkívül kiterjedt falait a fennsíkot övező sziklafalon az Árpád-korban még nem építették fel. Ezt nemcsak az valószínűsíti, hogy az egész 152 MOL E 156 Fasc. 24. No. 31. 47. p. „formae ad Sarfetinas fundendas" illetve „Instrumentum fusorium ad conficienda tormenta bellica". Kelenik József" hivatkozott bírálatában ugyanakkor nem tartja elképzelhetőnek, hogy ágyút öntöttek volna Murányban, véleménye szerint csak kovácsolással készíthettek fegyvereket. Ezt a jelen példa is cáfolja. 153 Heckenast Gusztáv korábbi szóbeli közlése szerint a hiányzó szakembereket nem pótolhatták a kapitány fegyverkovácsai. Kifejezett hátrányként említette meg Murány hegyi vár voltát, ami jelentősen akadályozhatta a rendszeres ipari tevékenységet. 154 Pl. DROPPA 1905.; ÍOMÁSIK 1882.; GALLO 2001.