Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete

Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a hadszertárból más várakat is elláttak. Bár a rendelkezésünkre álló adatok nem túl sok ilyen eseményről tanúskodnak, abban biztosak lehetünk, hogy sokkal több hadianyagot kaptak más várak Murányból, mint amennyiről tudomásunk van. Erre azért is következtethetünk, mert Murányba rendszeresen szállítottak nagyobb mennyiségű hadianyagot, bizonyosan többet, mint amennyire a vár védelméhez, saját fegyvereihez szükség volt. A Murányban tartott faltörőket ostrom során is igénybe vették. 1556-ban, amikor Pucheim hadjáratot folytatott „a rebellisek és a hűtlen alattvalók" ellen, az uralkodó Dominicsnak megparancsolta, amennyiben Pucheim vagy embere jelentkezik nála Murányban, hogy a faltörőket elvigye, bocsássa rendelkezésre őket, és minden segítséget adjon meg számára.

106 A lövegekhez tartozó muníciót és minden tartozékukat jegyzék kiállítása után adhatja át nekik. Ez a hadjárat volt az, amely a Krasznahorka elleni kudarcos ostrommal zárult. Pucheim eredeti parancsában is szerepelt, hogy felhasználhatja azt a két faltöröt („zwo maurprechern"), amely Murány várában van.

107 A nagy mennyiségű hadszert, illetve az előállításukhoz szükséges alapanyagokat sokáig a vár legkülönbözőbb helyiségeiben tárolták. Bár az uralkodó - a várat felmérő biztosok jelentései alapján - már 1551 -ben hadszertári épület létrehozására utasította a Magyar Kamarát, ez csak 15 évvel később jött létre. A hadszertár építésére kiadott első parancs szerint a várban nemcsak az élelemnek, hanem a fegyvereknek is olyan épületeket kell építeni, amelyek alkalmasak ezek megőrzésére, így a Magyar Kamarának erre hatvan magyar forintot kell adnia.

108 1553 januárjában az uralkodó a Magyar Kamarát megsürgette, hogy a murányi építkezéseket hajtsák végre.

109 A szükséges pénzt a Kamarának kellett az udvarbíró rendelkezésére bocsátania. Mathias Beer jelentéséből tudjuk, hogy a hadszertár 1555 tavaszáig biztosan nem készült el, de a Murányban vizsgálatot folytató biztosok 1558 januárjában is találtak a vár területén szétszórva ágyúkat, melyek felett még ideiglenes fedél sem volt. A hadszertár felépítése a Haditanács 1564. szeptemberi javaslata alapján került ismét napirendre. A Haditanács az Udvari Kamarának azt javasolta, hogy 300 Ft-ot 106 ÖStA KA AFA 1556 7/70. Bécs, 1556. július 29. 107 ÖStA KA AFA 1556 8/33. Bécs, 1556. augusztus 23. Ferdinánd Pucheimnek. 108 ÖStA HKA GBU Bd. 387 fol. 204r-207r Bécs, 1551. április 28. 109 ÖStA 1IKA GBU Bd. 388. fol. 129v-130r. Graz, 1553. január 19.