Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)
VI. A vár katonasága, építményei és fegyverzete
dósok sem kapták rendszeresebben fizetségüket, mint a végvárakban szolgáló más nemzetiségű katonák. Az azonban a szakirodalom állításai alapján biztos, hogy a magyar nemzetiségűek kitöltötték az adott várra megállapított keretszámot. 46 E tekintetben érdekes párhuzamot mutat a térben és időben közel álló, szintén Gömör vármegyei Krasznahorka, ahol a vár királyi kézre kerülése után a fellegvárba 25 fős német őrséget, a vár alatti palánkba pedig magyarokat vezényeltek. 47 Az itteni német katonák hasonló különjogokat élveztek, mint murányi társaik, az ítélkezésben saját törvényeik szerint jártak el, valamint élelem- és tüzelőellátást kaptak. Bornemissza Imre várkapitány köteles volt mindig a várban tartani, a váron kívüli járőrözésre, katonai akciókra nem használhatta őket: „non pro excursionibus, sed pro continuo arcis custodia et vigiliis". Az idegen és a magyar nemzetiségű katonák zsoldfizetési gyakorlata összességében egyfajta egyensúlyt mutat. Úgy tűnik, nem áll meg az az állítás, hogy a várakban állomásozó idegen katonaság számára nagyobb harcértéke miatt állapítottak volna meg jelentősebb zsoldot. A magasabb zsold névlegesnek tekinthető, és inkább azt jelenti, hogy az élelmezés költségeit foglalta magába, valamint azt a tényleges gyakorlatot, hogy teljes kifizetésére csak elvétve került sor. (Fontos még egyszer hangsúlyoznom, hogy ezek a megállapítások egyelőre a várakban állomásozó idegen katonaság esetében bizonyítottak.) VI. 2. Fegyverkészítés és a hadszertári feladatok A vár hadszerellátása a kamarai szervek hatáskörébe tartozott. Az Udvari Kamara jegyzőkönyveiben - 1550-1556 között-e tárgyban 47 bejegyzés található. Ez már önmagában is mutatja, hogy a központi hatóság, amelyik ekkor a hadi igazgatás feladatát is ellátta, igencsak kiemelt feladatának tekintette a murányi ágyúöntő műhely kiépítését, a murányi hadszertár létrehozását és hadianyaggal való feltöltését. 46 Érsekújvár 1586-os zsoldjegyzéke alapján Remeczki Imre bizonyította ezt: REMECZKI 2002. 274. p. Kelenik József a Kanizsa ellen vetett várak esetében állapította meg ugyanezt: KELENIK 1993. 102. p. 47 ÖStA KA WHKA 4. Kart. 1573 Apr. No. 1. Reg. Mikulik József a kapitányi utasítást követve foglalta össze Bornemissza feladatait. MIKULIK 1884. 751-758. p.
